Az első krionizált (mélyhűtéses eljárással tartósított) ember egy amerikai pszichológiaprofesszor, dr. James Hiram Bedford volt.
Szó szerint minden sarkon reklámhirdetések tömkelege buzdít arra, hogy válts sűrűbb motorolajra. Ráadásul az autós fórumokon gombamód szaporodnak az önjelölt szakértők. Ők is tömegesen azt javasolják, hogy a klasszikus 5W-30-ról térj át az 5W-40-re. A szerelők és az ismerős szakik a szervizben csak legyintenek a kérdésre: „Ha akarsz, válts, ha nem, járasd a régi olajjal.”
A motorolajok működésének elméleti alapjai
Akkor mit tégy? Először is merüljünk el egy kicsit az elméletben. A legjobb motorolajoknak a vékonyabb olajfilmet képező és alacsonyabb viszkozitású márkák számítanak. És itt nem az üzemanyag-takarékosságról van szó, ami nagyjából hidegen hagyja a kenőanyaggyártókat.
Hogy ne menjünk bele túl mélyen az elméletbe, csak annyit jegyezzünk meg, hogy a japán és német gyártók legkorszerűbb motorjai alacsony viszkozitású, vékony kenőfilmet képező olajokkal működnek. Maximum 0W-30-assal, vagy ha a motor nagyon régi, akkor 0W-40-essel. Mindezt azért, mert a csúcsmotorokat nagyon precízen, minimális illesztési hézagokkal gyártják és szerelik össze.
És nem a hengerpersely hézagából kell kiindulni – ami miatt állítólag az olajfogyasztás történik –, hanem a siklócsapágy és a főtengelycsap felülete közötti résből. Minél nagyobb ez a hézag, annál rosszabb a helyzet, és annál közelebb áll a motor ahhoz, hogy a roncstelepen végezze.
Hogyan működik az olajfilm
Elméletben a csapágy nem közvetlenül az öntöttvas vagy acél csapon nyugszik, hanem egy úgynevezett olajfürdőn, amelyet az olajnyomás hoz létre a főtengelyben lévő furaton keresztül. Természetesen a kenőanyagnak egyenletesen el kell oszlania a csap teljes felületén. De ez csak az elmélet.
A gyakorlatban csak a 0W osztályú, alacsony viszkozitású olajok oszlanak el igazán egyenletesen és teljeskörűen. Az „ötös” (5W) ezekhez képest körülbelül 20%-kal rosszabbul teljesít. Ráadásul az összefüggő olajfilm leginkább csak az olajfurat körül alakul ki, a többi részre csak vékony, egyenetlen sávokban jut el az olaj a „kifolyás” felé.
A kiváló, pörgős Honda motoroknál a csapágyhézagok nagyon kicsik. A vékony olajfilm pedig elég egyenletesen nyeli el a dugattyú és a hajtókar felől érkező ütésszerű terhelést. Ezért a motor járása olyan, „mint a suttogás”, az élettartama pedig jelentős.
A hétköznapi motorok problémái
A hétköznapi motorokban viszont nagyok az illesztési hézagok, így az olaj egy része kifolyik és kárba vész, hiába a nagyobb viszkozitás. Amint megtörténik a benzin-levegő keverék égése az égéstérben, a hajtókar azonnal hatalmas erővel csap le a csapon lévő kis olajfoltra, mintha csak egy üllőre ütne.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: