Ő maga azonban nem sietett megölni magát – a nő reménykedett abban, hogy sikerül megőriznie pozícióját.
Az utolsó döntés
Hibáztathatjuk-e Kleopátrát, amiért hűtlen lett a „Halálraítéltek Szövetségéhez”? Nem hiszem. Korábban kétszer is sikerült elcsábítania és a maga oldalára állítania római hadvezéreket. Sajnos az asszony hamar rájött, hogy Octavianus nem enged a rábeszélésnek, és nem megy bele engedményekbe. És bár a római találkozott a királynővel, kegyelmet ígérve neki, tervei egészen mások voltak.
Plutarkhosz azt írja, hogy egy Kleopátrába szerelmes római katona tájékoztatta a királynőt Octavianus valódi szándékairól. Diadalmenetben akart bevonulni Rómába, és a legyőzött királynőnek a harci szekere mögött kellett volna gyalogolnia. Kleopátra nem viselhette el ezt a megaláztatást, ezért habozás nélkül a halál mellett döntött.
A történészek nem tudják megmondani a pontos dátumot, hogy mikor követte el tettét az egyiptomi uralkodónő. Minden valószínűség szerint ez körülbelül időszámításunk előtt 30. augusztus 12-én történt.
A legelterjedtebb változat szerint egy paraszt érkezett a királynő palotájába egy kosár fügével. Az Octavianus által kirendelt őrök nem gyanakodtak semmi rosszra, és beengedték. Az érett gyümölcsök alatt egy kígyó (valószínűleg egy egyiptomi kobra) rejtőzött. Ennek a marása ölte meg Kleopátrát.
Ezt megelőzően a királynő üzenetet küldött Octavianusnak, amelyben azt kérte, hogy Antonius mellé temessék el. A megdöbbent római azonnal katonákat küldött a palotába, de már késő volt – legértékesebb „trófeáját” holtan találták.
Ahogy Plutarkhosz elmesélte, Kleopátra királyi öltözékben feküdt, mellette pedig két haldokló szolgálólányt és egy eunuchot találtak. Feltételezések szerint mindannyian kígyómarásba haltak bele. Érdekes módon azonban Plutarkhosz és Cassius Dio is kétségeit fejezte ki a „kígyós” verzióval kapcsolatban. Ahogy Cassius írja:
„Senki sem tudja biztosan, milyen halálnemet választott: a karján csak alig észrevehető szúrásnyomok látszottak.”
Ez a bizonytalanság számos legendával vette körül Kleopátra halálát. Már az ókorban is két verzió merült fel. Az első, a legnépszerűbb, a kígyó közreműködésére utalt. A második elmélet hívei azt feltételezték, hogy Kleopátra mérgezett hajtűt vagy fésűt használt, amellyel megszúrta magát. Nos, melyik a valószínűbb? És érdemes-e „felmenteni” a kígyót?
Népszerű, de kétséges verzió
Nem titok, hogy Kleopátrát érdekelték a különféle mérgek. Amatőr toxikológusként – ahogy ma neveznénk – állatokon (sőt állítólag rabszolgákon is) végzett kísérleteket, amelyeken a különböző mérgező anyagok hatását tesztelte.
Plutarkhosz azt állítja, hogy e kísérletek során a királynő meggyőződött arról, hogy az áspiskígyó mérge gyakorlatilag fájdalommentesen és, ha lehet így mondani, „szépen” öl. A történész szerint a megmart áldozat lassan elaludt, elveszítve érdeklődését minden iránt, ami körülötte történt. A modern kutatók azonban szkeptikusak ezzel a verzióval szemben.
Egyiptom legveszélyesebb kígyójának az egyiptomi kobrát tartották. Állítólag éppen ilyet vittek be Kleopátrának a fügéskosárban vagy egy csokorban. Andrew Gray tudós így vélekedik erről:
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: