Az északi népek miért tartanak jobban az olvadástól, mint a kemény fagytól?

Az olvadás fő problémája a „víz” megjelenése ott, ahol korábban levegő volt. A levegő kiváló hőszigetelő, a víz viszont körülbelül huszonötször jobban vezeti a hőt. Amint a ruha átnedvesedik, a szigetelő légrétegek eltűnnek, és még a legmelegebb kabát is inkább hűtőbordaként, mintsem védőrétegként kezd funkcionálni. A hőveszteség ugrásszerűen megnő, miközben lehet, hogy nem is érzel olyan nagy hideget. Bár a hőmérséklet látszólag csak nulla fok körül van, a tested sokkal gyorsabban veszít energiát, mint a száraz fagyban.

Ehhez jön még a párolgás is. A nyirkos levegő, a szél és a ruha nedves felülete ideális feltételeket teremt a víz folyamatos párolgásához. Minden gramm elpárolgó nedvesség nagyjából 2,26 kilojoule hőt von el – ez egy lassú, de folyamatos és rendkívül hatékony folyamat. Ez egy rejtett energiaveszteség: nem érzel hirtelen hideget, de fokozatosan hűlsz ki, egészen addig, amíg a szervezeted már nem képes fenntartani a hőegyensúlyt.

Olvadáskor még a jég is megváltozik. Vékony vízréteg vonja be, elveszíti a szilárdságát és veszélyforrássá válik. Csökken a súrlódási együttható, megnő az esések kockázata, a vizeken pedig megjelenik az alattomos, félig átlátszó jég, ami biztonságosnak tűnik, de könnyen beszakad. Fizikai szempontból ez a részleges olvadásnak és a jég kristályszerkezete bomlásának a következménye.

Az olvadásban a legkellemetlenebb dolog a csalókasága. A hideget nem érezzük fenyegetőnek, a szervezet védekező reakciói későn kapcsolnak be, az ember elkényelmesedik, és túlbecsüli a biztonságot. Ennek eredményeként a kihűlés észrevétlenül alakul ki, és gyakran veszélyesebbnek bizonyul, mint az extrém fagy, amire mindenki előre felkészül.

Amikor a ruházat átnedvesedéséről beszélünk, nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy bőrig ázol. Ez nagyjából úgy működik, mint amikor a nyaraló falában a szigetelés „megszívja” magát nedvességgel. Minden egyes csepp növeli a hővezetést. Éppen ezért már az enyhén nyirkos szigetelés sem működik megfelelően. A ruházattal ugyanez a helyzet. A lakásban talán nem is érzed, hogy a ruhád átnedvesedett, száraznak tűnik, de kint a hidegben gyorsan lehűl, és tőled is elkezdi elvonni a hőt.

Pontosan ezért az északiak nem a hidegtől mint olyantól félnek, hanem a víztől és a halmazállapot-változásoktól. A fagy egyszerűen hideg és kiszámítható, az olvadás viszont fizikailag agresszív: tönkreteszi a hőszigetelést, energiát lop az olvadás és a párolgás révén, és instabillá teszi a környezetet. Aki már élt át mínusz 40 fokot, az határozottan állítja: a legveszélyesebb helyzet akkor áll elő, amikor körülöttünk minden olvadni kezd.

Történelmi, sőt régészeti adatok is utalnak arra, hogy az emberek gyakrabban fagytak meg a hirtelen időjárás-változások, különösen az olvadások vagy a fagyás-olvadás ciklusok idején, mint az extrém hidegben. Természetesen kemény fagyban is előfordulnak halálesetek, de ilyenkor a tragédia legtöbbször az átgondolatlan felkészülésre vagy egyéb tényezőkre vezethető vissza.