A történelemnek szokatlanul eredeti humorérzéke van. Például a „kalóz” szó hallatán a legtöbben azonnal félszemű szakállas férfiakra gondolunk, éles karddal a kezükben. Ezzel szemben a történelem legnagyobb kalóza egy Ching Shih nevű kínai kalóznő volt, aki közvetlenül 17 ezer, a neki feltétel nélkül engedelmeskedő szövetségesein keresztül pedig összesen 80 ezer kalóznak parancsolt.
Ez persze csak egy a számtalan érdekesség közül, amivel a történelem szolgál számunkra. Cikkünkben most 12 ehhez hasonló roppant érdekes és tanulságos kuriózumot gyűjtöttünk össze a múltból.
1. A WC és a ruhásszekrény ugyanazon a helyen volt.
A középkori vécéket „szekrényeknek” nevezték, ami tulajdonképpen egy kitüremkedő helység volt a ház falán, ahonnan a széklet egyből az alatta kialakított gyűjtőtárolóba potyoghatott. A kevésbé finnyás betörők egyébként sokszor ezen keresztül másztak be a házakba.
Ugyanebben a helységben lógtak a középkori bájos nők luxus ruhái. Úgy vélték ugyanis, hogy a helységben terjengő erős bűz elijeszti a bolhákat és a parazitákat.
2. A hajók orrdísze egyben vécéként is szolgált.
A hajók orránál elhelyezkedő figurák az ellenség megfélemlítését szolgálták, de más szerepet is elláttak. Közvetlenül mögöttük volt található ugyanis a legénység számára kialakított latrina. Egyedül a hajó kapitányának volt külön, zárt vécéje.
3. Egyes nők nem tettek semmi óvintézkedést menstruáció idején, ezért egyszerűen piros ruhákkal próbálták meg leplezni a kellemetlenségeket.
A nők menstruációja a 20. század elejéig elég ritka volt: a szerény táplálkozás, a rendszeres böjt és az állandó terhességek szinte mentessé tették őket ez alól. Ennek hatására a nőknél a menopauza is sokkal korábban jelentkezett: általában a 40-es éveikben.
Azon ritka esetekben azonban, amikor mégis menstruáltak, rendszerint nem tettek semmit ellene, ez volt a titka annak, hogy a középkorban nagyon népszerűek voltak a vöröses barnás ruhák.
4. Egyes lovagok egész életükben egyszer sem jártak csatatéren.
Lovagok nem csak a csatatéren küzdő harcosok lehettek, olyanok is, akik egész életükben nem láttak csatamezőt: bírák, politikai tanácsadók, testőrök vagy épp a sikeres földbirtokosok.
5. A baldachinok célja a kíváncsi szemek távol tartása volt.
A szolgák és testőrök gyakran a ház urának felesége szobájában aludtak, ezért fontos volt, hogy a nők valamivel eltakarhassák magukat a kíváncsi szemek elől.
6. A luxus ruhákat soha nem mosták, az ágyneműket pedig inkább gyakrabban cserélték, mint mosták.
A viktoriánus korban olyan finom szövet anyagot használtak, ami képtelen lett volna ellenállni az akkoriban népszerű durva mosási folyamatoknak, ezért inkább soha nem mosták vagy gyakrabban cserélték azokat.
7. Európában kezdetben arra használták a legyezőket, hogy távol tartsák a bogarakat a papoktól.
Mielőtt a nők kedvelt kiegészítője lett volna, kezdetben arra használták a legyezőket, hogy a segítségével távol tartsák a legyeket és más idegesítő bogarakat a papoktól a templomi szertartások közben.
8. A paróka divatját a szifilisz és a kopaszság teremtette meg.
VIII. Károly francia király Nápoly elleni hadjáratát követően 1945-ben szifilisz járvány tört ki Európában. A tizenhatodik századra a szifilisz következményei enyhültek, de a gyógyult emberek haj nélkül maradtak.
A nemesek ezért parókákat kezdtek viselni, hogy elrejtsék a betegség maradványait – a kopasz foltokat és hegeket.
9. A reneszánsz nem volt olyan fényes korszak, mint gondoljuk.
Bár sokan a „sötét” középkor lezárásának tartják a reneszánszt, amely számos világhírű művészt és tudóst adott a világnak, valójában nem volt olyan fényes korszak, mint gondoljuk. Ebben az időszakban lett legaktívabb az inkvizíció, ami egyfajta boszorkányüldözés volt az eretnekek számára.
10. A tánc nem mindig a mulatság szimbóluma volt.
1518-ban Franciaországban „táncjárvány” tört ki. Körülbelül 400 embert táncolt több napon keresztül megállás nélkül, míg el nem vesztették az eszméletüket, vagy a kimerültségtől és a szívrohamtól meg nem haltak. Máig nem létezik egyértelmű magyarázat a jelenségre, de feltételezés szerint az egészségtelen állapotok: a gombás fertőzéseknek és az orbáncnak lehetett hozzá köze.
11. New York-ot egy szeméthegyre építették.
Napjainkban New York egy gyönyörű és festői metropolisz, de a 19. században még iszapban úszott. Sok szemetet hordtak ide a környékről, melynek segítségével egy mesterséges szigetet hoztak létre, melyeket főképp építési hulladékok: kő, törmelék és föld alkotott. A sok szemétnek köszönhetően az eredetileg 3,3 hektáros Ellis-sziget például 3,3 hektárról 25 hektárosra nőtt.
12. A középkorban is voltak vetkőzős játékok.
A férfiak és nők felváltva labdát dobáltak egymásnak, aki pedig nem kapta el, annak egy ruhát le kellett vennie magáról.