Bármilyen furcsa is, gyerekkoromban mindig nagy ívben elkerültem a Krokodil Dundee (1986) című filmet.
Valahogy nem igazán nyűgöztek le ezek az ausztrál dolgok. Csak amikor betöltöttem a 13-at, szántam rá magam, hogy megnézzem ezt a mozit, és a végén teljesen odavoltam érte.
Ma szeretném elmesélni, hogyan forgatták a Krokodil Dundee-t, és mutatnék pár érdekes felvételt ennek a kultikus mozinak a forgatásáról.

1. A Krokodil Dundee ötlete mondhatni véletlenül született.
Amikor Paul Hogan New Yorkban járt, minden annyira szokatlannak tűnt neki, hogy elgondolkodott: miért ne forgathatna egy filmet egy ausztrál vidéki fickóról, aki egy amerikai nagyvárosba csöppen.

A filmhez komoly hozzájárulást adott egy lett vadász, Arvīds Blūmentāls valós története is, akit Rodney Ansell vagy Harry „Krokodil” néven is ismertek. Igen-igen, a filmes Dundee a becenevét pontosan Arvīdsnak köszönheti. Egyébként a hazájában, Lettországban egy krokodil alakú szobrot is állítottak Blūmentāls tiszteletére.

Bár egy másik verzió szerint a főhős prototípusa az ausztrál Rodney Ansell volt. Egyszer a csónak, amiben Ansell utazott, felborult, aminek következtében a szerencsétlen flótás hosszú ideig sodródott a folyón, míg el nem ért egy lakatlan szigetre. Rodney körülbelül két hónapot töltött ezen a szigeten, amíg rá nem bukkant néhány helyi farmerre, akiknek köszönhetően végül hazatérhetett.
2. Paul Hogan úgy döntött, megosztja az ötletét régi barátjával és ügynökével, John Cornell-lel, aki azt javasolta, hogy készítsenek egy „Disney-stílusú” filmet, de anélkül, hogy bevonnák az óriáscéget.

Cornell volt az, aki kitalálta, hogyan szerezzenek pénzt a forgatásra nagy cégek bevonása nélkül, hogy ne kelljen együttműködniük az Ausztrál Filmbizottsággal, máskülönben „meg lett volna kötve a kezük”.
Így hát John és Paul talált mintegy 1500 kisbefektetőt, aminek eredményeként összejött egy elég szép összeg a filmre. És ami a legfontosabb: teljes alkotói szabadságot élveztek, ami nem adatott volna meg, ha leszerződnek egyetlen nagy befektetővel. Emellett Paul és John saját zsebből is beletett 600 ezer dollárt.

A számos befektető egyike volt az ausztrál zenész és az INXS együttes énekese, Michael Hutchence is. Összességében 8,8 millió ausztrál dollárt sikerült összekaparni a forgatásra, ami 1986-ban körülbelül 6 millió amerikai dollárnak felelt meg.
3. Ahhoz, hogy a filmet bemutathassák az Egyesült Államokban, John Cornell a 20th Century Fox stúdióhoz fordult.
John Cornell elmondása szerint a cég producere nyilvánvaló undort mutatott a film iránt. Feltett lábbal az asztalon nézte, és folyamatosan az óráját leste. Húsz perc után egyszerűen kikapcsolta a filmet, és közölte, hogy nem érdekli egy ilyen középszerű alkotás.

Ekkor Cornell ugyanezzel a kérdéssel a Paramount filmstúdióhoz fordult, és az ottani stúdiófőnököknek nagyon is bejött a film. Gondolom, az a bizonyos főnök a 20th Century Foxnál sokáig bánta, hogy nem csapott le a filmre, ami végül hatalmas siker lett. Igaz, a film amerikai változata körülbelül 7 perccel rövidebb volt az ausztrálnál. Kivették belőle például azokat az ausztrál szlengszavakat, amelyeket csak a helyiek értettek.
4. Az ausztrál jelenetekben szinte minden szerepet ausztrál színészek játszottak. Az egyetlen kivétel az amerikai színésznő, Linda Kozlowski volt.

Ez a tény nagyon feldühítette az ausztrál filmes közösséget, mivel ők kizárólag ausztrálokat akartak látni a hazai jelenetekben. De Paul Hogan elsimította az ügyet azzal az érvvel, hogy szükségük van egy ismert amerikai színésznőre az amerikai közönség bevonzásához.
Ez a kijelentés megnyugtatta az ausztrál közvéleményt. Csak azt nem tudták, hogy Paul Hogan egy kicsit füllentett. A helyzet ugyanis az volt, hogy Linda Kozlowski egyáltalán nem volt híres színésznő, és még az Államokban is alig ismerte valaki.

5. Eredetileg úgy tervezték, hogy egy igazi krokodil szerepel majd a forgatáson, de Linda Kozlowski határozottan visszautasította, hogy egy valódi fogas hüllő mellett dolgozzon.
Így hát úgy döntöttek, beszereznek egy mechanikus példányt. Apropó, a műkrokodil 45 ezer dollárjába fájt a stúdiónak.

Vásároltak egy külön életnagyságú krokodilbábut is (ez már nem volt mechanikus). Ebbe a bábuba döfte bele Dundee a kését.
Bár a támadási jelenetnél a mechanikus krokodilt használták, a vízben a közelben valódi hüllők úszkáltak, amelyek simán rátámadhattak volna a színésznőre. Ezért biztonsági okokból több puskás ember helyezkedett el a fákon, akiknek veszély esetén lőniük kellett volna. Az élő krokodilos jeleneteket pedig a színészektől elkülönítve vették fel.

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: