Az első krionizált (mélyhűtéses eljárással tartósított) ember egy amerikai pszichológiaprofesszor, dr. James Hiram Bedford volt.
Az, amit a kínai kutatók a Hold túlsó oldaláról hoztak, a földi gyártáshoz csúcstechnológiás, vákuumkamrákkal, precíz hőmérséklet-szabályozással és speciális fémkatalizátorokkal – például nikkellel vagy kobalttal – felszerelt laboratóriumokat igényelne.
A holdi talajmintákban felfedezett egyfalú szén nanocsövek komoly fejtörést okoztak a kínai tudósoknak. A megoldás keresése azonban segített a kutatóknak abban, hogy újraértelmezzék a Föld kísérőjének bizonyos természeti folyamatait.
A Jilin Egyetem szakemberei a Hold túlsó oldaláról a Földre szállított talaj vizsgálata során ultravékony, egyfalú szén nanocsövekre bukkantak. A mintákat a Csang-o–6 (Chang’e-6) kínai űrszonda speciális eszköze gyűjtötte be, amely 2024 májusában indult útnak a Föld kísérőjéhez. A kínai tudósok elektronmikroszkóp segítségével tudták kiszúrni a szén nanocsöveket a holdi talajban.

Mi volt olyan meglepő a felfedezésben?
Eddig úgy gondolták, hogy ilyen szén nanocsöveket csak csúcstechnológiás laboratóriumokban lehet létrehozni. A helyzet ugyanis az, hogy ezeknek a mindössze egy atom vastagságú hengereknek a szerkezeti összetettsége miatt spontán természeti folyamatok során nem jöhetnek létre.
Az előállításukhoz csúcstechnológiára van szükség. Felfedezésükről a kínai szakemberek a neves Nano Letters folyóiratban tettek közzé egy bejegyzést, valamint interjút adtak a South China Morning Postnak.
Miről árulkodik ez a lelet?
Először is arról, hogy a természet bizonyos körülmények szerencsés együttállása esetén mégiscsak képes fejlett nanostruktúrákat létrehozni. Másodszor, ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy különböző égitestek talajából olyan fejlett anyagokat nyerjünk ki, amelyek előállítása földi körülmények között bonyolult műszaki megoldásokat igényelne.

Mire jók a „holdi” nanocsövek?
Ezeket a szén nanocsöveket először az 1990-es években szintetizálták speciális laboratóriumokban. Létrehozásukhoz vákuumkamrákra, precíz hőmérséklet-szabályozásra és speciális fémkatalizátorokra – például nikkelre vagy kobaltra – volt szükség.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: