Beszéljünk kicsit a tudományról, ami az űrhajók „féktelen zuhanása” mögött rejlik.
Az egyik ismerősöm tette fel nekem a kérdést:
Miért lépnek be a Földre visszatérő űrhajók olyan hatalmas sebességgel a légkörbe? Nem lehetne őket nullára lassítani és csak úgy simán leszállni?
Ma megvizsgáljuk ennek a megközelítésnek az okait, és azt, hogy miért nem optimális megoldás a légkörbe lépés előtti nullára lassítás.
A fő ok, amiért az űrhajók nagy sebességgel lépnek be a légkörbe, az az üzemanyag-megtakarítás és a küldetések pénzügyi költségeinek csökkentése. Ahhoz, hogy egy űrhajót nullára lassítsunk a Föld körüli pályáról visszatérve, hatalmas mennyiségű üzemanyagra lenne szükség, persze kevesebbre, mint a pályára álláshoz, de majdnem ahhoz mérhető mennyiségre.
Ahhoz pedig, hogy ezt az űrhajó felhasználhassa, ezt az üzemanyagot először fel kellene juttatni a Föld körüli pályára az űrhajóval együtt, ami jelentősen megnövelné a szerkezet tömegét, és további üzemanyagot igényelne a Földről történő indításkor. Így tehát az üzemanyaggal történő lassítás a visszatéréskor a küldetés költségeinek és bonyolultságának jelentős növekedéséhez vezetne.
Ugyanakkor a Föld légköre egy természetes és ingyenes fékezőrendszert jelent az űrhajók számára. Amikor nagy sebességgel lépnek be a légkörbe, az űrhajó erős súrlódást tapasztal, ami lelassítja, és így csökkenti a sebességét. Ezt a folyamatot aerodinamikai fékezésnek nevezik, és ez az egyik leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja az űrhajó lelassításának a leszállás előtt.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: