A mérnöki trükk: Nekifutásos felszállás
A kerekes futómű a szovjet tervezők kezébe adott egy hatalmas aduászt: a vízszintes (nekifutásos) felszállás lehetőségét.
A függőleges felszállás („helyből”) rengeteg energiát emészt fel. A hajtóművek csúcsra vannak járatva, az üzemanyag-fogyasztás pedig az egekben. Ezzel szemben, ha a helikopter a futópályán nekifut, mint egy repülőgép, a haladási sebesség miatt a forgószárnyon extra felhajtóerő keletkezik (ezt hívják transzlációs felhajtóerőnek).
Az eredmény? A hajtóművek terhelése 20-25%-kal csökken!
Egy Mi-8-asnak, amely Szibéria távoli pontjaira repült, ahol a következő kút 500 kilométerre volt, minden liter kerozin számított. A nekifutásos felszállás lehetővé tette, hogy több teherrel vagy messzebbre repüljenek. Ugyanez igaz a leszállásra is: a kerekek és a fékek lehetővé teszik, hogy a gép vízszintes sebességgel érjen földet és kiguruljon, ami sokkal biztonságosabb egy túlterhelt gépnél, mint a függeszkedés.
Mi-24: Amikor a futóművet behúzzák
Az 1970-es évek elején érkezett a Mi-24. Ez egy forradalmi, repülő harckocsi volt: egyszerre csatarepülő és csapatszállító.
Ennél a gépnél a sebesség volt a minden. A kiálló kerekek 300 km/h felett hatalmas légellenállást generáltak volna. Ezért a Mi-24 lett az első harci helikopter behúzható futóművel. Felszállás után a pilóta egy gombnyomással behúzta a kerekeket a törzsbe, így a gép áramvonalassá vált, és képes volt utolérni akár az ellenséges repülőgépeket is.
Igen, ez drágább és bonyolultabb. De a harctéren a sebesség életet ment.
Az amerikaiaknak is van kerekük (ha kell)
Tévhit lenne azt gondolni, hogy „orosz = kerék, amerikai = talp”. A fizika nem ismer országhatárokat.
Nézzük meg az amerikai nehézfiúkat: Apache AH-64, Black Hawk, Chinook. Mindegyik kerekeken gurul. Miért? Mert 10-20 tonnás gépeknél a csúszótalp már nem működik. A katonai logisztika megköveteli, hogy ezek a gépek is mozgékonyak legyenek a földön.
A különbség tehát nem nemzeti, hanem kategória-függő.
- A könnyű gépek (magánszektor, mentők, rendőrség), amelyek nem igényelnek földi manőverezést, csúszótalpat kapnak (olcsó, egyszerű).
- A nehéz szállító- és harci gépek, amelyeknek számít az üzemanyag és a földi mozgathatóság, kerekeket kapnak (drága, de funkcionális).
Kivételek erősítik a szabályt
Ma már a határok elmosódnak. Az új orosz könnyűhelikopter, az Ansat például csúszótalpakon áll – mert a piacnak (légimentők, taxik) az olcsóbb üzemeltetés a fontos. Ugyanakkor létezik a Mi-8-asnak egy speciális sarkvidéki változata, ami kerekek helyett széles sítalpakat kapott, hogy ne süllyedjen el a mély hóban, ahol a kerekek tehetetlenek lennének.
Konklúzió
Tehát legközelebb, ha látod a filmben a csúszótalpon lógó hőst, vagy a Ferihegyen guruló Magyar Légierő Mi-17-esét, jusson eszedbe: nem véletlenről van szó.
Az egyiknél az olcsóság és a „bárhol leszállunk” elv győzött. A másiknál a brutális teherbírás, a repülőtéri logisztika és az üzemanyag-spórolás mérnöki zsenialitása diktálta, hogy kerekek kerüljenek a gép alá. Mindkettő tökéletes – a maga helyén.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: