Korábban valószínűleg nem is hallottál ezekről.
Amikor a férfidivatról van szó, sokan a klasszikus öltönyre, órára és nyakkendőre gondolnak. De alig 100 évvel ezelőtt a férfiak sokkal kifinomultabban tudták kifejezni magukat, olyan kiegészítőket viselve, amelyekre ma már szinte senki sem is emlékszik.
Ezek a tárgyak nemcsak a státuszt, az ízlést és az egyéniséget hangsúlyozták, hanem gyakran gyakorlati célt is szolgáltak. Járjunk utána, hogy pontosan milyen holmik díszítették a XX. század eleji úriemberek ruhatárát.
1. Nyakkendőgyűrű
Elsőre talán kicsit ízléstelennek és őrültnek tűnik, de ne ítélj elhamarkodottan, hiszen ez az igazi királyok divatja volt.
A nyakkendőgyűrűk az 1860-as években jöttek divatba a brit királyi családnak köszönhetően, és egészen az 1930-as évekig népszerűek maradtak.
Ezt a kiegészítőt különösen kedvelte VII. Edward brit király és fia, V. György. Gyakran viseltek ilyen ékszereket, és bizonyos gyűrűket a kedvenc nyakkendőikhez párosítottak.
A nyakkendőgyűrűk különböztek a hagyományos gyűrűktől, és kifejezetten a nyakkendő inghez történő rögzítésére készültek. Kisebb pecsétekre hasonlítottak, speciális rögzítőelemekkel. Némelyikük bonyolult dizájnnal rendelkezett, díszítették őket, és brossra emlékeztettek.
Az idő múlásával azonban ezeket a gyűrűket felváltották a praktikusabb nyakkendőtűk, így a gyűrűk ritkaságszámba mentek.
Ma ez a kiegészítő nem tűnt el teljesen – Japánban még mindig előfordul, ahol idősebb férfiak viselik néha, a hagyományok megőrzése érdekében.
2. Aszkot- és nyakkendőtű
Eredetileg a formális, hétköznapi férfi öltözethez a tű elengedhetetlen volt az aszkot (nyakkendősál) rögzítéséhez, de később a férfiak elkezdték használni a klasszikus nyakkendőkhöz is.
Általában aranyból készültek ezek a tűk, mivel az aszkotot kizárólag gazdag férfiak viselték. Bár néha ezüstből és gyöngyházból is készültek (Oroszországban a XVIII–XIX. században a gyöngyházat „tengerentúli csodának” tartották, és olyan nagyra tartották, mint a drágaköveket).
A XIX–XX. századi férfi divatlapokban ezek a tűk kerek és körte alakú formában is megjelentek, néha különböző díszítésekkel a tetejükön (akár állatfejeket ábrázoló figurákkal is; lovakkal, madarakkal, oroszlánokkal stb.).
3. Nyakkendőlánc
A nyakkendőtű elődje.
A XIX. század elején a híres tervezők elkezdtek feltűnő ékszereket készíteni az úriemberek számára. 1837-ben megalapították a híres Tiffany and Co. ékszerházat, 1893-ban a Kutchinsky-t, 1906-ban pedig a Van Cleef and Arpels-t.
Igen, ezek a cégek elsősorban férfiaknak szánt luxusékszerek gyártására összpontosítottak, nem pedig nőkre, kezdetben pedig bonyolultan díszített vagy kövekkel kirakott mandzsettagombokat és arany nyakkendőláncokat készítettek.
A nyakkendőláncokat, amelyeket a nyakkendő ing elejéhez történő rögzítésére használtak, arra tervezték, hogy garantálják a nyakkendő egyenesen lógását. Ezek meglehetősen szokatlan kiegészítők voltak, amelyeket a XX. században felváltottak a klasszikus nyakkendőtűk.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: