Miért rejtegeti Kína több száz piramisát a világ elől?
Óriási, drágakövekkel díszített, csaknem 300 méter magas fehér piramis – így írták le a Kínában található nagyszabású építményt azok a külföldiek, akiknek szerencséjük volt megpillantani. Nem voltak sokan.
Először 1912-ben egy amerikai kereskedő, Fred Meyer Schroeder csodálta meg a piramis fenségét. Aztán 1945-ben az amerikai légierő pilótája, James Gausman repült el fölötte. Azóta a Hszian (Xi’an) városától délnyugatra található, hihetetlen piramis nem hagyja nyugodni a nyugati kutatókat.
Tudjuk, hogy ezen a területen több tucat ősi halomsír (kurgán) található. Kína azonban nem ad részletesebb tájékoztatást ezekről az építményekről. Miért nem engedik oda Kína hatóságai a külföldi tudósokat?
Hogyan fedezték fel a kínai piramishegyeket
A délnyugat-kínai Kujcsou (Guizhou) tartományban található „piramisok völgyének” látványa lenyűgöző. A kúp alakú hegyeket sűrű növényzet borítja. Lent pedig takaros házikók bújnak meg.
A szokatlan völgy iránti példátlan érdeklődés 2024-ben lángolt fel, amikor egy helyi tévécsatorna riportja hirtelen népszerűvé vált az interneten. Ezt megelőzően a legtöbb nyugati felhasználó úgy vélte, hogy Kína összes piramisa az ország középső részén, Hszian (Xi’an) környékén helyezkedik el.
A piramisok területileg Kína különböző részein találhatók, de inkább az ország közepéhez közel. Vannak, amelyek délnyugaton, mások pedig Hszian (Xi’an) közelében vannak. Ez utóbbi valamivel keletebbre esik. Mindenesetre a piramisok nemcsak elhelyezkedésükben, hanem korukban is különböznek. Vannak, amelyeket nagyon régen, nagyjából az időszámításunk előtti ötödik évezredben építettek. Más piramisok pedig jóval később jöttek létre.
A „Nagy Fehér Piramis” rejtélye
Akárhogy is volt, a kínai piramisokról a 20. századig keveset lehetett tudni. A második világháború után kerültek a figyelem középpontjába. 1947-ben a nyugati sajtóban megjelent egy cikk James Gausman amerikai pilóta jelentése alapján. Ebben az állt, hogy a pilóta Hszian (Xi’an) városától 65 kilométerre látta a titokzatos „Nagy Fehér Piramist”.
„Miközben átrepültem Hszian (Xi’an) és környéke felett, felfedeztem egy hatalmas, fehér, csiszolt oldalú piramist, amelynek csúcsa fénylett, mintha fémből vagy drágakőből lenne” – magyarázta a pilóta.
A pilóta által készített fényképek alapján egyes amerikai szakértők még azt is feltételezték, hogy a csodálatos építmény magassága eléri a háromszáz métert.
És ez bámulatos. Hiszen az egyiptomi Kheopsz-piramis feleekkora.
A probléma az, hogy James Gausmanon kívül senki más nem látta a gigantikus Fehér Piramist.
„Hogy valóban létezik-e ez az építmény – nagy kérdés. Még a szemtanúkra vonatkozó adatok is ellentmondásosak. Egyes források szerint James Gausman látta a piramist, mások szerint Maurice Sheahan. Az erre az objektumra vonatkozó összes dokumentumot pedig vagy eltűntnek, vagy titkosítottnak tekintik. Az elmúlt csaknem 80 évben semmilyen új fénykép vagy videófelvétel nem került elő a piramis létezéséről, pedig ma már vannak műholdak és drónok is. Hát nem furcsa?” – elmélkedik Mike Shinchen történész.
A Fehér Piramisról egy időre elfeledkeztek, de nem sokáig. A 60-as években váratlanul előkerültek érdekes naplóbejegyzések két európai kereskedőtől, akik a 20. század elején a kínai Senhszi (Shaanxi) tartományban jártak.
Nyugati utazók, köztük Schroeder is, feljegyzéseket hagytak arról, amit láttak: a 20. század 12. évében [1912-ben] piramisokat láttak, hetet le is írtak. De az amerikai pilótáéhoz hasonló leírást nem adtak.
Arról sem tettek említést, hogy az építmény fehér lett volna, vagy drágakövekkel díszítették volna. Ennek ellenére a nyugati tudósok elhatározták, hogy jobban utánajárnak a Mennyei Birodalom (Kína) ősi építményeinek.
Miért pusztították a régiségeket Kínában?
1966-ban – a kínai hatóságok engedélyével – az első amerikai régészeti expedíció elindult a piramisokhoz. Azonban a kutatók még a táborukat sem tudták felállítani, amikor az országban elkezdődött a „kulturális forradalom”.
Ez egy politológiai kifejezés, amely Mao Ce-tung uralkodásához kötődik. Gyakran használják a kínaiakkal szembeni politikai küzdelemben. Ez egy konkrét hatalmi harc volt a Kínai Népköztársaság megalakulása utáni időszakban.
A „Nagy Kormányos”, Mao Ce-tung (Mao Zedong) meghirdette a „revizionizmus” elleni harcot. Arra szólított fel, hogy pusztítsák el a régi kínai szokásokat, hagyományokat, sőt még a kulturális emlékeket is. Ez a kampány tíz évig tartott.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: