Militarizált társadalma révén Spártának folyamatosan szüksége volt a fiatalok beáramlására, hogy fenntartsa katonai erejét. Ezért a spártai nőket és férfiakat arra ösztönözték, hogy minél hamarabb kössenek házasságot, ha pedig ezt nem tették, akkor társadalmilag megszégyenítették őket.
Emiatt minden nő kénytelen volt utódokat (elsősorban férfiakat) nemzeni, és összességében ez számított a nők központi szerepének és kötelességének a spártai társadalomban.
Az athéni és más görög városállamokból származó nőkkel összehasonlítva a spártai nők jóval későbbi életkorban mentek férjhez, és olyan életet éltek, amelyben több szabadság volt, mint más görög városállamokban.
Mivel a nők gyakran nem éltek együtt a férfiakkal a házasságkötés után, amíg azok el nem érték a 30 éves kort, a spártai nőknek engedélyezték, hogy önállóan birtokoljanak és kezeljék a tulajdonukat. Ebben az értelemben egyenrangú jogi státuszt kaptak a férfiakéval, ellentétben a görög (később pedig a római) nőkkel, akiknek nem voltak jogaik a magántulajdonra.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: