Miért lehet hasznos a halogatás: A három szög elmélete

Kezdésként elmesélek neked egy régi szovjet viccet, amelyből az egész történet kiindult.

Tehát a szovjet időkben járunk. Egy újságíró megérkezik egy TSZ-be, hogy interjút készítsen az elnökkel. Belép az irodájába, és mit lát: az egyik falból három hatalmas, vagy kétszázas szög áll ki, amelyekre néhány papírlap van feltűzve. A riportert természetesen azonnal érdekelni kezdte a dolog.

• — Mik ezek? — kérdezi az elnöktől.
• 
  — A szögekre gondolsz? Az a munkatervem — magyarázza az elnök.

A riportert ez még jobban felcsigázza:

— Ezt hogy érted?

— Nagyon egyszerűen. Amikor kapok egy kérést vagy egy utasítást, mindig az első szögre akasztom. Aztán egy időre el is felejtem – tudod, a sok munka miatt az ember nem emlékezhet mindenre. Amikor felülről másodszor is érdeklődnek az ügyben, átteszem a papírt a második szögre. És csak akkor, amikor harmadszor is szólnak vagy emlékeztetnek, na, akkor állok neki a feladat elvégzésének.

• 
  — De hát… — a sokkolt riporter elhallgat, de az elnök fél szavakból is megérti.
• 
  — Ugyan már — legyint. — Szinte egyetlen utasítás sem jut el a harmadik szögig.
  

Buta vezetők vagy rafinált munkavállalók?

Bármelyik vezető, aki ezt az viccet olvassa, elszörnyedne. A három szög szabálya a munkahelyi szabotázs egyértelmű formája. Ennek más változatai is léteznek: „ne siess a végrehajtással – hamarosan úgyis visszavonják”, „ha parancsot kaptál, ne siess teljesíteni”, és az egyszerű népi bölcsesség: „hagyd a fenébe, majd megoldódik magától”. De ha minden alkalmazott „hagyja a fenébe” a munkát, akkor a szervezet problémái garantáltak, nem igaz? És ha egy ilyen elvet követő „csoda” még a vezetőségben is felbukkan, a cég egyszerűen szétesik!

De ne vonj le elhamarkodott következtetéseket, vannak helyzetek, amikor ez a szabály tényleg 100%-osan működik.

Például:

1. A mai napig léteznek önkényeskedő főnökök, akik úgy gondolják, hogy ha valaki elvégezte az összes munkáját, akkor további feladatokkal kell leterhelni. Mindegy, mivel, a lényeg, hogy dolgozzon. A munkavállaló megérti: ilyen helyzetben nincs értelme sietni a feladatok és projektek leadásával, ha utána úgyis kényszerítenek, hogy csinálj valami teljesen értelmetlen dolgot.
2. A három szög szabálya jól működik akkor is, ha a feladat és a végrehajtó között sok a köztes láncszem. Ilyenkor, mint a „suttogó telefon” játékban, a feladatleírás a megrendelőtől a végrehajtóig tartó úton számos változáson megy keresztül, amelyek közül sok felesleges, néhány pedig egyenesen káros. Ebben a helyzetben néha nagyon hasznos várni: nagy az esélye, hogy minden, ami nem sürgős és nem szükséges, valóban magától eltűnik.
3. Egy másik lehetőség, hogy a főnök elszakadt a valóságtól, és alapvetően felesleges vagy teljesíthetetlen feladatokat ad. Ilyenkor tényleg van értelme csak a harmadik-negyedik emlékeztető után nekilátni a munkának.

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!