Amint az emberek kitalálták, hogy árukat szállítsanak a tengeren, azonnal megjelentek azok is, akik ezeket az árukat el akarták rabolni.
A kalózok ősidők óta léteznek: problémát jelentettek az ókorban, kellemetlenségeket okoztak a középkorban, hajókat foglaltak el, raboltak ki és gyújtottak fel a reneszánsz idején, és a mai napig sem tűntek el teljesen. A felszerelés és a taktika megváltozott, de a lényeg ugyanaz maradt – vannak olyan helyek a világtengereken, ahová védelem nélkül jobb, ha nem teszed be a lábad.
Ma a hajók kalózkodás elleni aktív védelmi intézkedéseiről fogok neked mesélni. Sok érdekes kommentet találtam a témával kapcsolatban: „A tengerészek miért nem vesznek egyszerűen egy halom fegyvert, és lőnek vissza a kalózokra?”.
Persze, a legénység soraiban biztosan akad pár elszánt fickó, akik készek élő célpontokra lövöldözni, és a mellüket verik: „Ha jönnek a kalózok, majd én megmutatom nekik!”. A fő taktikájuk általában az, hogy „Hát, én nem fogok beijedni, és majd jól odapörkölök nekik, nem vagyok én egy papírkutya. Miért ne tehetném?”.
Röviden összefoglalva, ennek három oka van:
- Egy lőfegyverekkel felszerelt hajót minden egyes kikötőben a legkegyetlenebb bürokratikus tortúrának vetnének alá, ami akár a kikötés megtagadásáig is fajulhat. És mivel egy kereskedelmi hajó lényege éppen az, hogy kikötőről kikötőre jár, bármilyen késedelem, bírság vagy korlátozás elfogadhatatlan.
- A legénység persze egy nagy család, de sok családban van egy kattant nagyfater, egy bűnöző múltú bátyó vagy egy részeges, balhézós apuka. Ha az ilyen emberek fegyverhez vagy robbanóanyaghoz jutnak, előbb-utóbb tragédia történik.
- Az emberölés még mindig bűncselekménynek számít, és még önvédelem esetén is könnyen megvádolhatnak a jogos önvédelem túllépésével. Miért hiányozna ez egy tengerésznek, aki arra vállalkozott, hogy VALAKI MÁS rakományát eljuttassa A pontból B-be?
Akkor mit tehetnek? Természetesen felfogadhatnak különlegesen képzett, fegyveres embereket! Azok a fegyveres szakemberek, akik odajönnek, egy hétig a fedélzeteden élnek, majd távoznak, két típusba sorolhatók:
- Katonák. Egyes államok hivatalos védelmet nyújthatnak a zászlajuk alatt közlekedő hajóknak. Ez nagyon drága, macerás, és rengeteg papírmunkát és engedélyeztetést igényel. Ráadásul a tapasztalt harcosok helyett könnyen lehet, hogy csak néhány fiatal újoncot küldenek neked, tegnapi gyerekeket egy „óvónéni” rangú tiszt vezetésével.
Azonban egyes államok a saját zászlajuk alatt a katonaságon kívül mindenkinek tiltják a fegyverviselést, így nincs sok választásod. Fogadd el, amit adnak.
- Zsoldosok. Magáncégek kemény fickók szolgáltatásait kínálják, és mivel ezen a piacon verseny van, igyekeznek legalább a szigor, a fegyelem és a megbízhatóság látszatát kelteni. Na, róluk fogunk ma beszélni.
Szóval, úgy döntöttél, fegyveres őrséget veszel a fedélzetre. Ezt könnyű elintézni: átutalod a pénzt, odahajózol egy előre megbeszélt helyre, egy úszó bázisról leválik egy csónak, és máris a fedélzetedre szállnak a bátor fickók a furcsa műanyag ládáikkal. Mivel nem egy kikötőben, hanem semleges vizeken szállnak fel, nincs határátlépés, a fegyvereket nem kell regisztrálni, és különben is – ők hivatalosan csak utasok. Általában három-négy harcosról és egy parancsnokról van szó, de hallottam már ennél nagyobb létszámról is; minden a fizetőképességedtől függ.
Ezután segítenek neked (főként tanácsokkal) a védelem kiépítésében, rögtönzött anyagokból lövészállásokat alakítanak ki maguknak, és a hídon fognak őrséget állni a kormányosokkal és a matrózokkal együtt.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: