Feltárul a Római Birodalom sötét titka: Mit tettek a katonák a női foglyokkal?

HIRDETÉS
Diadalmenet, erőszak, háború, Hadifoglyok, jog, Légiósok, nők, Ókori Róma, rabszolgaság, történelem

Ez valójában nem is háború volt, hanem a korábbi szövetségesek függetlenségének felszámolása. A vereség után a felkelés vezére (Boudica) öngyilkos lett, mert tudta, hogy diadalmenetben kellene részt vennie, majd nyilvánosan kivégeznék. Vagyis a fellázadt, névleges alattvalókkal sem bántak jobban, mint a nyílt ellenségekkel.

HIRDETÉS

Ennek ellenére az előkelő foglyoknak a diadalmenetig általában nem kellett aggódniuk – ha a becsületükért nem is, de – az egészségükért és a személyes biztonságukért. Fogságban tartották és viszonylag jól bántak velük, hogy később közszemlére tehessék, majd kivégezhessék őket a római istenek dicsőségére. Ez néha elég sokáig tartott – például Vercingetorix hat teljes évet töltött római börtönben. De utána természetesen őt is kivégezték.

Diadalmenet, erőszak, háború, Hadifoglyok, jog, Légiósok, nők, Ókori Róma, rabszolgaság, történelem

HIRDETÉS

Ismerünk azonban példákat arra is, hogy a királyi családtagoknak megkegyelmeztek. Így például Arszinoé, Kleopátra egyiptomi királynő húga, a diadalmenet során szánalmat ébresztett a római népben.

Caesar, aki jól ráérzett a közhangulatra, megkímélte az életét, és Epheszoszba küldte, hogy papnőként szolgáljon Artemisz templomában. Kleopátra azonban vetélytársat látott a húgában, és később rávette Marcus Antoniust, hogy végezzen vele.

HIRDETÉS

Thusneldát, Arminius germán vezér feleségét (aki a teutoburgi csatában legyőzte a római légiókat), saját apja szolgáltatta ki Augustusnak, mivel ez az apa az Örök Város szövetségesének tartotta magát.

Diadalmenet, erőszak, háború, Hadifoglyok, jog, Légiósok, nők, Ókori Róma, rabszolgaság, történelem

HIRDETÉS

Germanicus győzelme után Thusnelda is felvonult a többi élő hadizsákmánnyal együtt a diadalmeneten, „szerető” apja szeme láttára. Életét azonban megkímélték, és egy előkelő római házban lett szolgáló. További sorsáról, és arról, hogyan bántak vele, nincs információnk.

Zenobia, Palmüra királynője, aki a 3. század második felében kikiáltotta országa függetlenségét, életben maradt, noha sértő levelet írt Aurelianus császárnak. Aranyláncokban kellett végigvonulnia Rómán a diadalmenetben, de utána szabadon élhetett egy császári birtokon. Leszármazottai később a római nemesség (nobilitas) tagjai lettek.

HIRDETÉS

Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: