Ismerős az a mondat, hogy ,,Ma semmit sem akarok csinálni, lusta vagyok!” vagy ,,Miért vagyok ilyen lusta?”
A lustaságot általában károsnak, szégyellnivalónak és eredménytelennek tartjuk. A közösségi médiában rengeteg hiperproduktív és rendkívül sikeres embert látunk, akik „mindent egyszerre” csinálnak – és látszólag egyáltalán nem lustálkodnak.
De valójában a lustaság állapota a pszichénk nagyon fontos eszköze. És a javadra fordíthatod – ha tudod, mire figyelmeztet a lustaság. Egy biokémikus tanácsai alapján elmagyarázzuk, hogyan teheted a lustaságot a hűséges segítőddé.
Mi is az a „lustaság”?
Kezdjük azzal, hogy nincs olyan, hogy lustaság. Valójában ez egy általános társadalmi konstrukció: így nevezik azt, hogy valaki nem akar valamit csinálni, amikor megtagadja a cselekvést és a munkát.
Vagy a lustaság a tunyaság szinonimája, mint jellemvonás – a munka rendszeres megtagadása és az a törekvés, hogy mások tevékenységét kihasználjuk anélkül, hogy cserébe bármit is adnánk.
Általánosságban elmondható, hogy a lustaság csak egy kényelmes szófordulat, amely mögött komoly jelenségek egész sora rejtőzik.
És ez már érdekes: a cselekvéstől való vonakodás és a kollektív „lustaság” érzése ugyanis az önismeret egyik indikátora. Így a lustaság könnyen az előnyünkre fordítható.
„Lustaság” – tünet
Ha a lustaságodat krónikus energiahiányként, fokozott fáradtságként, koncentrációhiányként és a semmittevés miatti önmarcangolásként írod le, akkor komoly belső zavarok állhatnak a háttérben:
- Szomatikus (fiziológiai). Ilyen tüneteket okozhatnak endokrin rendellenességek (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés), emésztőrendszeri betegségek (bélflóra-rendellenességek és májfunkciós zavarok), szív- és érrendszeri betegségek (szívritmuszavar, angina, vérnyomás-rendellenességek, szívkoszorúér-betegség) stb.
Mentális. A lustaság a pszicho-emocionális erőforrások hiányának tünete lehet neurotikus zavarok (szorongásos, fóbiás, pánikbetegség) vagy hangulatzavarok (szorongásos-depressziós zavar, depressziós zavarok, bipoláris zavar stb.) hátterében.
Ezért ha a lustaság állandó jelleggel gyötör hosszú ideig (több mint két hétig), és ehhez fokozott fáradtság, egyéb fizikai és pszichológiai tünetek társulnak, érdemes orvoshoz fordulni. Ez segít észrevenni a rendellenesség kialakulását, és időben megkezdeni a kezelést.
„Lustaság” – halogatás
A lustaság mögött halogatás is rejtőzhet – az a törekvés, hogy öntudatlanul elhalaszd a fontos dolgokat. De az ember ilyenkor sem feltétlenül „semmittevéssel” tölti az idejét – egyszerűen csak más feladatokra tereli a figyelmét, amelyek gyakran kevésbé fontosak és könnyebben elvégezhetők.
A halogatás azonban nem hoz megkönnyebbülést, nem segít pihenni. Továbbra is a halogatott dolgokkal kapcsolatos rögeszmés gondolatok kísértenek, amelyek állandó háttérszorongást alakítanak ki.
És leggyakrabban az ilyen „lustaság” ellenállás. A halogatás gyakran egészségtelen kognitív-viselkedési modellekkel függ össze:
- Beteges perfekcionizmus. Ebben az esetben a „lustaságunk” titokban a rejtegetett kudarctól való félelem, félelmeink és komplexusaink megnyilvánulása. A túlzottan magas elvárások és a magunkkal szemben támasztott túlzó követelmények miatt egyszerűen félünk cselekedni, mert „mi van, ha nem lesz tökéletes?”.
- Külső orientáció. Ez a szokás, hogy a környezetünk véleményére koncentrálunk. És a „lustaság” akkor kapcsolódhat be, amikor külső hatás miatt ellenállsz valamilyen munkának. Például nem akarsz olyan dolgokat csinálni, amelyeket más erőltet rád, vagy olyan dolgokat akarsz csinálni, amelyek ellen a szeretteid tiltakoznak.
- Felelősségvállalás megtagadása. A halogatás egy másik oka az, hogy nem akarunk személyes felelősséget vállalni a cselekvés eredményéért. És itt nem csak a kudarctól való félelemről van szó. A munka jó eredménye is problémákat okozhat, ha ezzel együtt nőnek a környezetünk elvárásai és követelményei.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: