A legkegyetlenebb pszichológiai kísérlet
És most nézzük meg azt a bizonyos cikk elején már említett „Lucifer-effektust”.

1971-ben egy amerikai tudós, Philip Zimbardo professzor úgy döntött, hogy megvizsgálja, milyen gyorsan válhatnak átlagos emberek szadistákká vagy áldozatokká, ha egy bizonyos társadalmi szerepet kapnak.
A kísérlethez 24 pszichésen egészséges férfi egyetemista hallgatót választott ki, akik szigorú válogatáson estek át. A fiataloknál semmilyen pszichés rendellenességet nem találtak.
A Stanfordi Egyetem alagsorát börtönné alakították át. A 24 önkéntes hallgatót véletlenszerűen két csoportra osztották: „őrökre” és „foglyokra”.
A szerepérzet megteremtése érdekében az „őröknek” khaki színű egyenruhát, gumibotokat és sötét szemüveget adtak, ami elrejtette a szemüket. Mindezt azért tették, hogy hangsúlyozzák a hatalmukat.
A „foglyokat” köntösbe és papucsba öltöztették – valami rabruhaszerűségbe -, sőt, egyenesen otthon „tartóztatták le” őket, a nevük helyett pedig számokat kaptak.

Az őrök teljes cselekvési szabadságot kaptak. Az egyetlen tilalom a fizikai erőszak alkalmazása volt.
Ami ezután történt, az mindenkit sokkolt. Mindössze néhány nap alatt a diákok teljesen beleélték magukat a szerepükbe.
Eleinte az „őrök” barátságosan viselkedtek, de már a második napon – 36 óra elteltével – elkezdődtek az első konfliktusok.
Az őrök elkezdték alkalmazni az érzelmi elnyomást. Megtiltották az alvást, megalázták, abszurd parancsok végrehajtására kényszerítették, megalázták a „foglyokat”, szadista pszichológiai játékokat találtak ki, megfosztották őket az ágyneműjüktől.
Két nap elteltével, miután tudomást szereztek egy lehetséges szökési kísérletről, az őrök fokozták az ellenőrzést. Miután megérezték szerepük hatalmát, a zárkaellenőrzések egy órásra nyúltak, a foglyokat fekvőtámaszokra kényszerítették, szóban alázták, sőt, még a WC-ket is puszta kézzel kellett kitakarítaniuk.
72 óra elteltével a foglyoknak ajánlatot tettek: elhagyhatják a kísérletet, ha lemondanak a pénzről. De ami érdekes, hogy senki sem ment el, mivel a kutatók feltételül szabták a kegyelmi kérvény benyújtását, és mindenki annyira beleélte magát a „szabályok” valóságába, hogy úgy gondolták, úgysem hagynák jóvá a kérvényüket.
Maga Zimbardo, aki a kísérletet felügyelte, szintén annyira belemerült a börtönigazgató szerepébe, hogy nem vette észre azonnal a bántalmazásokat.
A kísérletet két hétre tervezték, de 6 nap után idő előtt leállították a résztvevők túlzott kegyetlenkedése és a foglyok állapotának romlása miatt.
A legfontosabb következtetés sokkolta a tudósokat: az átlagemberek szó szerint napok alatt zsarnokokká válhatnak, sőt szörnyetegekké, ha egy bizonyos hatalmat és társadalmi szerepet kapnak.

A Lucifer-effektus
Philip Zimbardo a kísérlet során „Lucifer-effektusként” magyarázta azt a jelenséget, amikor hétköznapi emberek külső hatásra kegyetlenkednek, sőt, még könyvet is írt róla.
A legérdekesebb, hogy a kísérlet a mai napig heves vitákat vált ki a tudományos közösségben. Sokan bírálják a módszertant, rámutatva a lehetséges hibákra.
De a fő üzenet változatlan: mindannyiunkban ott él a potenciális hóhér és áldozat, minden a társadalmi kontextustól függ.
Még néhány rövid következtetés a kísérletből:
- A társadalmi szerepek alakítják a viselkedést. Az emberek alkalmazkodnak ahhoz, amit elvárnak tőlük, még akkor is, ha ez ellentmond az értékeiknek. Az ember és a pszichéje nagyon-nagyon rugalmas.
- Az anonimitás fokozza a kegyetlenséget. A szemüveg és az arctalanság kevésbé tette fogékonnyá az „őröket” mások érzelmeire.
- A rendszer határozza meg a cselekedeteket. Mérgező környezetben még az átlagemberek is agresszorokká vagy áldozatokká válhatnak.
A Stanfordi börtönkísérlet bebizonyította, hogy a tiszteletlenség és az agresszió eltűrése romboló hatású. Az agresszorok nem állnak le maguktól – a viselkedésük csak egyre rosszabb lesz.
A gorombaságra adott válasz tehát nemcsak a személyes határaink védelme, hanem egy olyan norma megteremtése is egyben, amelyet elfogadhatónak tartunk magunk számára. Fontos, hogy nyugodtak, de határozottak legyünk, és ne feledjük, hogy az önbecsülés önmagunkkal kezdődik.
Te hogyan reagálsz az agresszióra és a gorombaságra? Oszd meg a véleményedet erről!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: