Sokan azt gondolják, a tudósok túlságosan aprólékosak. De ha nem fordítanának ennyi figyelmet a részletekre, valószínűleg a legtöbb felfedezés meg sem született volna.
Hiszen semmi sem fontosabb az apróságoknál. Belőlük indul ki a képzeletet is felülmúló kvantumfizika és az áram terjedésének különlegességei a vezetőkben. Egyszóval minden, ami egyszerűnek tűnik, de valójában összetett és érdekes.
Ha nem lett volna benne ekkora tudásvágy, Leeuwenhoek soha nem nézte volna meg a szövetet egy házi készítésű fénymikroszkópban, és nem értette volna meg, hogy létezik egy egész másik világ, amely rejtve van a szemünk elől, de ettől még nagyon is valóságos. Gyere, tarts velem egy lenyűgöző utazásra a mikroszkóppal, és vizsgáljuk meg közelebbről a leghétköznapibb, legmegszokottabb dolgokat!
Kezdjük a leghétköznapibbal. Biztosan neked is vannak fém szerszámaid. Bicikli, csavarhúzó vagy bármi más. Időnként ezek tönkremennek, és egy repedés a fémen teljesen megszokott dolog. Csakhogy ha egy fémrepedést mikroszkóp alatt vizsgálsz meg, egy egész világot láthatsz, amely a földkéreg törésvonalaihoz hasonlít. Az is érdekes, hogy itt is működik a hasonlóság elve – a fém repedése hihetetlenül hasonlít egy kanyonra.
Ha pedig egy közönséges ceruza belét vizsgáljuk meg mikroszkóppal, akkor „A Sikoly” című festményre emlékeztető furcsa képet látunk. Így néz ki a grafit egy egyszerű ceruzában. Azt kérdezheted, hol van a képen az a megszokott szerkezet, amit a grafénról készült ábrákon mutatnak? Nos, az ott van benne, csak a nagyítás mértéke sokkal kisebb. Ezért látszanak csupán a ceruzabél egyenetlenségei.
Nos, ha észrevetted, hogy pengével tisztább a borotválkozás, és utána puhább az arcod, az nem véletlen. Hasonlítsd össze a levágott szőrszálról készült képeket – az egyik esetben elektromos borotva, a másikban egy egyszerű penge dolgozott. Pontosan emiatt tűnik simábbnak a bőr a pengével való borotválkozás után. Ez egyúttal azt is bemutatja, milyen hasznos elmélyedni az anyagok szerkezetében.
És íme, így néz ki a tengeri jég. A kristály formája eltér a megszokottól, mivel az összetétele más. Érdekes megfigyelni a szennyeződések hatását a szerkezet kialakulására.
Így néz ki a tej. Emlékszel a nemrég megjelent cikkre arról, hogy a miért nem hat a gravitáció a tejre, és az elektrosztatikus taszításról, ami nem hagyja a részecskéket egyszerűen leülepedni? Itt láthatod szemléletesen a szerkezet sajátosságait, azokkal a bizonyos zsírgolyócskákkal.
Viszont ha egy golyóstollra nézel, azonnal érthetővé válik, miért nevezik „golyós”-tollnak. Lehet, hogy semmit sem tudsz a felépítéséről, de egy ilyen felvétel megtekintése után minden további magyarázat nélkül is világos lesz.
A cukor édes. De a szerkezete inkább az íztelen jégre hasonlít. Ezek a részecskék maguk a cukorszemcsék. Nagyon érdekes formájuk van.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: