Talia teherbe esik anélkül, hogy felébredne. A gyermekei megszületnek, és tündérek gondoskodnak róluk. A mesebeli lények láthatóan az alvó anyát is ellátják, de nem tudják őt megvédeni a gazemberektől.
Szóval, a tündérek odaviszik a csecsemőket Taliához, hogy etesse őket. Az egyik baba azonban összetéveszti a mellét az ujjával, és azt kezdi el szopni. Ettől a lenmag kiesik a körme alól, a szépség pedig felébred. Jó reggelt, hogy úgy mondjam…
Szerelmi háromszög
Egy idő után a király visszaemlékszik a fiatal lányra, és úgy dönt, hogy másodszor is meglátogatja a kastélyt. Nyilván meg akarta ismételni a bűntettet. Amikor megérkezik, Taliát ébren találja, ráadásul két csecsemővel a karjában. Ők „Nap” és „Hold” nevet kapják a „rejtélyes” születésük miatt.
A király azt állítja, hogy őrülten szerelmes Taliába, miközben elmagyarázza, hogyan esett teherbe. A gyalázatos cselekedet nyilvánvaló ténye ellenére a szépség viszonozza az érzéseit. Úgy látszik, hogy a szerelem tényleg vak…
Ekkor felmerül egy másik probléma: a király nős. Sőt, a felesége gyanakodni kezd. A királyúrnak ugyanis az a szokása, hogy álmában beszél. Így Talia és két gyermeke nevét is kimondja, miközben a felesége hallgatózik.
A királyné követeli, hogy a szolga fedje fel előtte az igazságot. Miután rájön, hogy mi történik, elküldi a kastély szakácsát, azzal a paranccsal, hogy rabolja el a gyerekeket, és végezzen velük. És nem elég csak végezni velük, a királyné azt is megparancsolja a szakácsnak, hogy főzze meg a szerencsétleneket, és etesse meg őket a férjével. Kedves mese, nem gondolod?
Taliát magát pedig máglyára akarják vetni. Bár a szépség elmagyarázza, hogy kegyetlen erőszak áldozata lett, miközben eszméletlen volt… De úgy tűnik, semmi sem csillapíthatja a feldühödött királyné haragját.
„Boldog” vég
Talia engedélyt kér, hogy teljesen levetkőzhessen, mielőtt a máglyára kerülne. Vajon miért? Pontosan ebben a pillanatban ront be a király a kastély udvarába, és leleplezi felesége ocsmány tetteit. Végül megmenti Taliát, és elrendeli, hogy a feleségét vessék máglyára, illetve azt a szolgát, aki beavatta őt a tiltott románcba. Égessék el, öljék meg, egyék meg… Úgy tűnik, az egész család őrült volt.
Ugyanez a sors várt természetesen a szakácsra is. Szerencsére azonban bevallja, hogy megkímélte a gyerekeket, és elrejtette őket a királyné haragja elől. Egyetlen józan gondolkodású ember akadt, úgy látszik. A szakácsnak megkegyelmeznek, sőt, kamarásnak nevezik ki. Maga az uralkodó pedig feleségül veszi azt a nőt, akit korábban eszméletlen állapotban megerőszakolt. És boldogan éltek, míg meg nem haltak…
Még egy apróság. A mese egy különösen kétes tanulsággal zárul: „A szerencséseknek mindig jó dolguk lesz. Még álmukban is.” Tetszett a mese?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: