Biztos vagyok benne, hogy sosem figyeltél fel a Fekete-tenger egy érdekes jellegzetességére, mégpedig arra, hogy a közepén nincs hajóforgalom.
Elég, ha rápillantasz egy interaktív térképre, ami mutatja a hajóforgalmat és az összes regisztrált hajó helyzetét, hogy meggyőződj róla: ez nem mítosz, nem kitaláció, nem „összeesküvés-elmélet”.

Láthatod, hogy a partok mentén tele van a tenger a legkülönbözőbb rendeltetésű hajókkal. De a közepén „tátong egy lyuk”, ami a legkülönbözőbb gondolatokat veti fel.
Figyelembe véve, hogy a Fekete-tenger sok európai kedvelt nyaralóhelye, ez az „üresség” aggodalomra ad okot. Például, amikor a netezők elkezdtek erre a jelenségre felfigyelni, az interneten a legkülönfélébb kellemetlen pletykák kezdtek terjedni: kezdve valamilyen ősi civilizáció maradványaitól, amiket a hatóságok nem engednek megtekinteni, vagy hogy valami egészen különleges szuperfegyver van elhelyezve ezen a területen.

De valójában minden sokkal egyszerűbb…
…vagy bonyolultabb?
Nem is tudom. Nézzük meg együtt!
A Fekete-tenger felépítésének sajátosságai
A Fekete-tenger korántsem olyan nyugodt belvíz, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. A boldog partokon kinyújtózhatsz és élvezheted az élet melegét és nyugalmát. A hajóskapitányok számára azonban a Fekete-tenger tele van veszélyekkel: sekély vizekkel, homokpadokkal, nagy mélységekkel, erős áramlatokkal és még „rejtett örvényekkel” is – amikor a hajó „ívben” kezd haladni, és letér a pályájáról, mert az áramlat ezen a helyen nagy kört kezd alkotni (ezért szabad szemmel láthatatlan).

Persze a partok mentén is van bőven veszély/akadály, de a Fekete-tenger közepe ilyen tekintetben egy valódi „kincsesbánya”, hiszen kijut benne bőven az imént felsorolt veszélyek mindegyikéből. Ettől függetlenül persze, át lehet kelni rajta (egyetlen hajózással foglalkozó ember sem használná az „átúszni” kifejezést). De minek kockáztatni, minek a felesleges nehézségekkel küzdeni és veszélybe sodorni a legénységet, amikor vannak olyan útvonalak, amelyek biztonságosan járhatók?
A Fekete-tenger középső részének sajátosságai
A racionális okok ellenére a Fekete-tenger közepén vannak olyan rejtélyek is, amelyek zavarba ejtik a tudományos közösséget. Például a legtöbb örvény a középpontban, méretétől függetlenül, az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Egyes örvények olyan nagyok, hogy különálló gyűrűs áramlatokról beszélhetünk ebben a régióban. És ez annak ellenére van így, hogy a legtöbb „standard” áramlatot itt kizárólag a „szélrózsa” szabályozza.

A Fekete-tenger közepe teljesen biztonságos a „szilárd akadályok” szempontjából – nincsenek zátonyok, szigetek és nagy tárgyak. A halászat sem túl kedvelt tevékenység errefelé, mivel bebizonyosodott, hogy a nagy halrajok is szeretik elkerülni ezeket a területeket.

És nem mellesleg, a Fekete-tengerben nagyon mély víz. 100 méternél mélyebben pedig nehéz bármilyen életet találni. Csak baktériumcsoportok vannak, amelyek nem félnek az iszapos fenék közelében „uralkodó” hidrogén-szulfidtól.
„Húzóáramlatok” és feláramlások
Nagyon tetszik a tengerészek szakmai szlengje. Van benne valami „nem evilági” – zord, tesztoszteronnal teli, gázolaj és tengeri hullám szagú. Ezért itt az ideje, hogy beszéljünk néhány specifikus dologról, amelyek jelen vannak mind a Fekete-tenger közepén, mind a Föld legtöbb más tengerében és víztömegében.

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: