Atombomba vs. hidrogénbomba: Miben különböznek egymástól?

HIRDETÉS

1961. október 30-án Novaja Zemlja felett úgy villant fel az ég, mintha valaki egy második Napot gyújtott volna.

Egy szovjet Tu-95-ös bombázó a Novaja Zemlja-i kísérleti telephez repült, kioldotta a terhét, és azonnal elhúzott, különben maga is elpusztult volna.

atombomba, energia, fegyverek, fizika, hidegháború, hidrogénbomba, nukleáris, Pusztítás, technológia, történelem

HIRDETÉS

Az 58,6 megatonnás „Cár-bomba” robbanása az emberiség történelmének legerősebb detonációja lett. Ez 3900-szor volt erősebb a Hirosimára dobott bombánál.

A tűzgömb átmérője elérte a nyolc kilométert. A leírások szerint úgy festett, mintha egy második Nap lőtt volna ki a föld alól. A tűzlabda néhány másodpercre elvakította a pilótákat, még a speciális sötét szűrők sem segítettek. A gombafelhő 67 kilométeres magasságba emelkedett.

atombomba, energia, fegyverek, fizika, hidegháború, hidrogénbomba, nukleáris, Pusztítás, technológia, történelem

HIRDETÉS

A lökéshullám háromszor kerülte meg a Földet, és még Finnországban és Norvégiában is betörtek az ablakok.

Ez a bomba már nem egyszerűen atombomba, hanem hidrogénbomba, vagyis termonukleáris bomba volt.

atombomba, energia, fegyverek, fizika, hidegháború, hidrogénbomba, nukleáris, Pusztítás, technológia, történelem

HIRDETÉS

Pont emiatt az energiája szinte korlátlannak bizonyult. Ha Andrej Szaharov akadémikus nem ragaszkodott volna a „mérsékelt” változathoz, a robbanás ereje elérte volna a 100 megatonnát, és a következmények sokkal súlyosabbak lehettek volna.

„Nem akarjuk, hogy Moszkvában betörjenek az ablakok” – magyarázta Szaharov.

De miben különbözik a hidrogénbomba a hagyományos atombombától, attól a típustól, amelyik eltörölte a föld színéről Hirosimát?

Az erőhatásban, mint már említettem, ezerszeres a különbség. Elképesztő! Nézzük meg, miben térnek el a fizika szempontjából.

Maghasadás kontra magfúzió

HIRDETÉS

Az atomenergia alapvetően kétféleképpen nyerhető ki. Az első módszer a maghasadás, vagyis az energia kinyerése az atommagok szétbomlása révén.

atombomba, energia, fegyverek, fizika, hidegháború, hidrogénbomba, nukleáris, Pusztítás, technológia, történelem

Általában vesznek egy nagy, instabil atommagot, az szétesik, és az ebből a szétesésből (bomlásból) kinyert energiát hasznosítják. A második módszer a fúziós energia, amikor épp ellenkezőleg, a részecskék egyesülése történik energiafelszabadulás mellett. Az atombomba tehát a maghasadás energiáját, a hidrogénbomba pedig a fúzióét (szintézisét) használja. Nézzük meg ezt részletesebben!

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!

Forrás: Liked
HIRDETÉS

Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: