A kozmosz elképesztő. Számtalan bolygónak ad otthont, melyek túlmutatnak a megszokott kőzetbolygókon és gázóriásokon.
Ezek az égitestek olyan változatos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek próbára teszik a világegyetemről alkotott eddigi tudásunkat.
1- TrES-2b
A TrES-2b, más néven Kepler-1b, 750 fényévre található a Naprendszerünktől, és a GSC 03549–02811 nevű csillag körül kering. A Trans-Atlantic Exoplanet Survey által 2006-ban felfedezett bolygó a valaha talált legsötétebb planétaként vált ismertté. A TrES-2b a rá eső fény kevesebb mint 1%-át veri vissza, így sötétebb, mint a szén vagy a fekete akrilfesték.
A fényvisszaverő képességének szinte teljes hiánya a légkörével magyarázható, amely olyan fényelnyelő gázokat tartalmaz, mint a nátrium és a kálium. Ezek a gázok szinte az összes beérkező fényt elnyelik, ami szénfeketévé teszi a bolygó megjelenését.
Ellentétben a Jupiterrel, amely a fényvisszaverő felhőinek köszönhetően fényesen ragyog, a TrES-2b közelsége a csillagához megakadályozza az ilyen felhők kialakulását, ami csak tovább fokozza a sötétségét.
Sötét felszíne ellenére a TrES-2b halvány vörös fényt bocsát ki magából a rendkívül magas hőmérséklete miatt. A bolygó felszíne eléri a döbbenetes 1100 Celsius-fokot, ami elég ahhoz, hogy úgy izzon, mint egy darab forró fém. Ez az olvadt ragyogás a sötétséggel párosulva baljós külsőt kölcsönöz a TrES-2b-nek.
A bolygó tömege és sugara alapján a Jupiterhez hasonló gázóriásról van szó, de a csillagához közeli pályája miatt a forró Jupiterek közé sorolják. Ez a közelség nemcsak a hőmérsékletét, hanem a légkörének összetételét is befolyásolja, hozzájárulva egyedi tulajdonságaihoz. A TrES-2b szokatlan jellemzői miatt a tudósok folyamatosan kutatják, hogy megértsék alacsony fényvisszaverő képességének (albedójának) és magas hőmérsékletének pontos okait.
2- 55 Cancri e
Az 55 Cancri e egy, a Földtől 40 fényévre található exobolygó, amely a mi Napunkhoz hasonló csillag, és az 55 Cancri A körül kering.
Ezt a lenyűgöző, 2004-ben felfedezett bolygót a szénben gazdag összetételéről ismerjük; tömegének jelentős része valószínűleg szilárd gyémántból áll. Az 55 Cancri e az egyik elsőként felfedezett szuperföld, amely egyedi tulajdonságaival vonzza a tudósok figyelmét.
A bolygó körülbelül kétszer nagyobb a Földnél, a tömege pedig nagyjából nyolcszorosa. Magas, körülbelül 6,66 g/cm³-es sűrűsége nehéz elemekben gazdag összetételre utal, ami meg is magyarázza a „gyémántbolygó” becenevet. Ez a becenév abból az elméletből ered, hogy a bolygón uralkodó rendkívüli nyomás és hőmérséklet hatására a szén gyémánttá alakulhat.
Ezeknek a gyémántoknak a kibányászása azonban a bolygó hatalmas távolsága miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen. 40 fényévnyi távolságból a mai technológiával egy ilyen küldetés lehetetlen. De még ha lehetséges is lenne, a hatalmas mennyiségű gyémánt behozatala összeomlasztaná a földi piaci árukat, és szinte értéktelenné tenné őket.
3- Gliese 436 b
A Gliese 436 b, más néven Awohali, egy Neptunusz méretű exobolygó, amely a tőlünk körülbelül 33 fényévre található Gliese 436 nevű vörös törpe körül kering. 2004-es felfedezésekor ez volt az első azonosított forró Neptunusz, amely extrém és paradox tulajdonságairól ismert.
A Gliese 436 b egyik legmegdöbbentőbb jellemzője a felszíne, amely 439 Celsius-fokos hőmérsékleten lángoló jégből áll.
Az, hogy ilyen magas hőmérsékleten a jég szilárd maradhat, a bolygó rendkívüli gravitációjával magyarázható. A Gliese 436 b gravitációja annyira erős, hogy összenyomja a bolygón található vizet, és a rendkívüli hőség ellenére is szilárd halmazállapotban tartja azt.
Ez egy olyan egyedülálló helyzetet teremt, ahol a jég nem olvad meg, pedig a felszíni hőmérséklet messze meghaladja a víz olvadáspontját. A hatalmas gravitációs nyomás a vízmolekulákat szilárd formában tartja, felrúgva a kémia megszokott törvényeit, és létrehozva az úgynevezett „forró jeget”.
A Gliese 436 b paradox természete folyamatosan fejtörést okoz a tudósoknak. A bolygó azon képessége, hogy ilyen magas hőmérsékleten is szilárd jeget tartson fenn, kihívás elé állítja a bolygók összetételéről és viselkedéséről alkotott tudásunkat. A kémia törvényeinek ez a fajta „megsértése” rávilágít az exobolygók sokféleségére és gyakran váratlan természetére. A megfigyelések ráadásul arra utalnak, hogy a Gliese 436 b-nek vékony, hidrogénből és héliumból álló légköre van, ami szintén hozzájárul a magas felszíni hőmérséklethez.
A lángoló jég, a szélsőséges hőmérséklet és a vékony légkör kombinációja teszi a Gliese 436 b-t az egyik legizgalmasabb, valaha felfedezett exobolygóvá. Egyedülálló tulajdonságai értékes betekintést nyújtanak a bolygóképződésbe és a világegyetemben létező változatos körülményekbe.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: