1974 tavasza rendkívül száraz volt Senhszi tartományban. Yang Zhifa farmernek öt testvérével és egy szomszédjával együtt égető szüksége volt vízre a földjeikhez. A megoldás egyszerűnek tűnt: egy új kutat ásni a Lisan-hegy lábánál.
Egyikük sem gondolta volna, hogy egy átlagos mezőgazdasági munkanap olyan felfedezéssé válik, ami megváltoztatja a régészek elképzeléseit az ősi Kínáról, és a történelemkönyvekbe is bekerül.
Amikor Yang lapátja valami keménynek ütközött, a farmerek először azt hitték, egy ősi agyagedényre bukkantak. De folytatva az ásatást, megdöbbenve egy szobor fejét fedezték fel, amit Buddha képének néztek. A lelet híre gyorsan elterjedt a környéken, felkeltve a helyi hatóságok és tudósok figyelmét.
A SZÁZADOK MÉLYÉRŐL FELBUKKANÓ HADSEREG
Amikor a professzionális régészek a helyszínre értek, nem hittek a szemüknek. A földréteg alatt valami elképzelhetetlen rejtőzött: egy egész terrakotta hadsereg, harci alakzatban felállítva. Ezer életnagyságú harcos, megdermedve az örök sorban, mintha rég halott császáruk parancsára várnának.
A terrakotta egy gazdag múlttal rendelkező anyag, évezredek óta ismert az emberiség számára. A név az olasz „terra cotta” szóból származik, ami szó szerint „égetett földet” jelent. Körülbelül 1000°C-on történő égetés után az agyag jellegzetes vörösesbarna árnyalatot és elképesztő szilárdságot kap. Valószínűleg ezek a tulajdonságok határozták meg az anyagválasztást az örök hadsereg megalkotásához.
A lelet mérete még a modern mérnökök képzeletét is felülmúlja. Nyolcezer életnagyságú harcos figura, 130 harci szekér 520 lóval, 150 lovassági ló – és ez csak az, amit eddig felfedeztek! A régészek feltételezik, hogy a komplexum jelentős része még mindig a föld alatt van.
Minden harcos egyedi – egyedi arcvonásokkal, frizurával, tekintettel. A tudósok felvetették azt a hipotézist, hogy a figurák valós Qin-kori katonák portréi lehettek. Az arcok számítógépes elemzése legalább 10 különböző típust azonosított, amelyek a Qin Birodalom különböző etnikai csoportjainak felelnek meg.
Különösen lenyűgöző a gyártás technológiai összetettsége. A kutatások kimutatták, hogy a harcosok testét különálló agyagszegmensekből, speciális formákban készítették, a fejeket pedig kézzel mintázták.
Az összeállítás után minden figurát hatalmas kemencékben, szigorú hőmérsékleti szabályozás mellett égettek ki. Ezután a szobrokat élénk színekkel festették – sajnos a pigment nagy része nem maradt fenn napjainkig, de a festék nyomai még mindig felfedezhetők gondos elemzéssel.
KÍNA EGYESÍTŐJE, A CSÁSZÁR
De ki volt az az uralkodó, akinek hiúsága ilyen grandiózus temetkezési komplexumot hozott létre? Qin Shi Huangdi (i.e. 259-210) valóban epikus figura a kínai történelemben. Eredeti neve Ying Zheng, a „Shi Huangdi” cím pedig „Első Császár” jelent.
13 évesen örökölte a Qin királyság trónját – az egyiket a „Hadakozó Államok” időszakának hét viszálykodó állama közül. 39 éves korára sikerült meghódítania és egyesítenie az összes kínai földet, létrehozva Kína történetének első központosított birodalmát. Szabványosította az írásmódot, a törvényeket, a súly- és hosszmértékeket, sőt még a szekerek tengelyeinek szélességét is, hogy azok ugyanazokon a keréknyomokon járhassanak.
Az ő idejében kezdődött a Nagy Fal építése is – összekapcsolta a már létező erődítményeket egy egységes védelmi rendszerré. A legújabb régészeti kutatások titkos járatokat és alagutakat fedeztek fel a falban, amelyek lehetővé tették a kínai harcosok számára, hogy váratlan kitöréseket tegyenek, és hátulról támadják meg az ellenséget.
De a vitathatatlan eredmények mellett Qin Shi Huangdi kegyetlen zsarnokként is hírnevet szerzett. Az ő parancsára ezrével égettek el könyveket, és 460 konfuciánus tudóst élve temettek el, mert nem értettek egyet az császári politikával. Milliókat küldtek kényszermunkára, többek között a saját sírja építésére is.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: