A naprendszerünkben van egy lázadó bolygó, ami pörög-forog, mint a búgócsiga, de egyáltalán nem úgy, mint a többi bolygó.
A Vénusz az a bolygó, ami nemcsak szembe megy az árral, de szó szerint minden szabályt felrúg!
Fordított űrtánc
Képzeld el, hogy egy űrdiszkóban vagy. Minden bolygó egy irányba kering, mintha egy jól begyakorolt táncot lejtene, vagy mondjuk vonatoznának a táncparkett körül. És akkor… bumm! Megjelenik a Vénusz, és elkezd az ellenkező irányba mozogni. Ez egy igazi űrbeli lázadó, aki úgy döntött, hogy a szabályok nem neki valók.
De miért is forog a Vénusz ilyen makacsul másképp, mint a többi bolygó? Ássunk egy kicsit mélyebbre, és nézzük meg ezt az űrbéli rejtélyt.
Egy kis űrmechanika
Mielőtt belevetnénk magunkat a Vénusz titkaiba, frissítsük fel az emlékeinket arról, hogy hogyan is működik ez az űrbéli körhinta.
A legtöbb bolygó a Naprendszerünkben a tengelye körül ugyanabba az irányba forog, mint ahogy a Nap körül kering. Ezt prográd forgásnak nevezzük. Ha felülről nézzük a Naprendszert, akkor a bolygók az óramutató járásával ellentétesen mozognak. Ugyanígy forognak a tengelyük körül is. De nem mindegyik…
Vénusz: A feje tetején álló bolygó
És most, dobszó… jöjjön a Vénusz! Ez a forró szépség úgy döntött, hogy a szabályok unalmasak. Retrográd irányban forog, vagyis az óramutató járásával megegyezően, ha a Naprendszer északi sarkáról nézzük. Mintha valaki fogta volna, és fejjel lefelé fordította volna a bolygót!
De várj csak, ez még nem minden! A Vénusz nemcsak fordítva forog, hanem nagyon-nagyon lassan is. Annyira lassan, hogy egy vénuszi nap tovább tart, mint egy vénuszi év! Wow!
Elméletek és hipotézisek: Miért olyan különleges ez az egész?
A tudósok már régóta törik a fejüket ezen az űrbéli talányon. És bár pontos válasz még nincs, van néhány érdekes elmélet. Nézzük meg a legnépszerűbbeket.
1. elmélet: Űrbaleset
Képzeld el, hogy a távoli múltban a Vénusz összeütközött egy másik hatalmas égitesttel. Bumm! És máris a bolygó úgy forog az űrben, mint egy feldobott érme. Ez az elmélet azt feltételezi, hogy az erős ütközés megváltoztathatta a Vénusz forgástengelyét, arra kényszerítve, hogy fordítva forogjon.
Hihetően hangzik, ugye? De van egy bökkenő. Ha ez így történt volna, akkor az ütközésnek olyan erősnek kellett volna lennie, hogy valószínűleg darabokra szaggatta volna a bolygót. A Vénusz pedig, ahogy látjuk, egészséges és sértetlen. Hm, talán csak szerencséje volt?
2. elmélet: A napszél átfordította
Egy másik elmélet szerint a napszél a hibás. Ez a töltött részecskékből álló áramlat, amit a Nap folyamatosan kilövell az űrbe. A tudósok feltételezik, hogy ez a szél fokozatosan lelassíthatta a Vénusz forgását, majd végül arra kényszeríthette, hogy fordítva forogjon.
Ez az elmélet már érdekesebben hangzik, de itt is van egy kis probléma. Miért nem forog akkor a többi bolygó is fordítva, amelyek szintén ki vannak téve a napszél hatásának?
3. elmélet: Árapály erők
Egy másik érdekes hipotézis az árapály erőkkel kapcsolatos. Biztosan tudod, hogy a Hold okozza az apályt és a dagályt a Földön. Nos, a tudósok feltételezik, hogy a Vénusz és a Nap közötti gravitációs kölcsönhatás fokozatosan lelassíthatta a bolygó forgását, majd végül az ellenkező irányba fordíthatta.
Ez az elmélet elég meggyőzően hangzik, de ez sem mentes a hibáktól. Miért nem tapasztalta akkor a Merkúr mondjuk ugyanezt a hatást, ami ráadásul még közelebb van a Naphoz?
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: