Ha azt hiszed, hogy teljesen érted ezt a világot, akkor vess egy pillantást ezekre az leletekre: rögtön újra rejtélyessé válik. Miért van egy óriási majomrajz egy sziklán, ami még az űrből is látszik? Hol rejtőzik a titokzatos, több milliós kincs? Mire használták a rómaiak a dodekaédereket (és egyáltalán, mik azok a dodekaéderek…)?
És ez még csak a bolygónk titkainak a töredéke! Készen állsz még többet megtudni? Akkor mesélek neked a legtitokzatosabb és legszokatlanabb leletekről.
11. A Nazca-vonalak. A földről nézve semmi különös: vonal, meg vonal. De ha madártávlatból szemléled a geoglifákat, akkor kezdődik a csoda. A vonalak hatalmas, majdnem 50 km hosszú képekké állnak össze: vannak itt madarak, majmok, virágok – nem is beszélve az egyszerűbb alakzatokról, mint a háromszög vagy a spirál.
A Nazca-vonalak még a Nemzetközi Űrállomásról is látszanak! Hogy ki és miért alkotta ezeket a műalkotásokat, az máig rejtély. Egy dolog biztos: mindenkit lenyűgöznek.
10. A Piri reisz térképe. Piri reisz, az oszmán admirális nemcsak a csatákban mutatott bátorságáról volt híres. Térképész is volt – ráadásul olyan sikeres, hogy megelőzte a korát.
Az oszmán szultánoknak számos térképet készített, de az egyik különösen érdekes, amely 1513-ból származik. Hihetetlenül pontos és részletes, ráadásul olyan információkat tartalmaz, amelyek akkoriban egyedülállónak számítottak.
Például feltünteti az Andok hegységet, amelynek felfedezésére még legalább két évet kellett várni. Rajta vannak a Falkland-szigetek is, amelyekről a XVI. századi tengerészek még nem is tudtak. A legérdekesebb pedig az, hogy Piri reisz nagyon pontosan jelölte az Antarktisz helyét, amelynek felfedezésére még háromszáz évet kellett várni.
9. Hatt Shebib. Maan városa közelében kezdődik egy 150 km hosszú fal. Ez az egyik legkorábbi határvédelmi építmény, amelyet az idegenek elleni védelemre emeltek. Csakhogy a Hatt Shebib senkitől sem védett, és nem is tudott volna: a magassága ugyanis alig érte el az 1 métert. Lehet, hogy az ókori embereket már maga a fal ténye is megállította? Ki tudja.
8. A sumer királylista. Ez a lista igazán királyi módon zavarba ejtő. A Kr. e. 3000 körül készült kőprizmákon az állam összes uralkodójának a neve szerepel. Nincs ebben semmi szokatlan, ha a végéről olvassuk – vagyis a hozzánk időben legközelebb eső királyoktól.
De minél tovább haladunk, annál meglepőbb: a listán szereplő urak közül néhányan 100, 110 évig uralkodtak, de volt, aki majdnem 30 évszázadon át ült a trónon! Ez van, amikor valaki nagyon szereti a munkáját.
7. A Holt-tengeri réztekercs. Ha létezik a szarkazmus tökéletes megtestesítője, akkor itt van: a réztekercs. Ezt a kumráni kéziratot 1953-ban fedezték fel.
Már az első pillantásra rájöttek a régészek, hogy ez a lelet jelentősen eltér a többitől: míg a többi szöveget pergamenre írták, a réztekercs szerzője fémlemezeket használt. De ez korántsem a legfőbb különlegessége. Miért vonzza ez a szöveg a kutatókat világszerte?
Szóval, a tekercs felsorolja az összes kincset, amelyet a szerző vagy ismerőse egy meghatározott helyen hagyott. Most valahol összesen mintegy 4000 tonna arany hever. A réztekercs megmondja, hogy pontosan hol. De az irónia az, hogy ezt nem lehet elolvasni.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: