Fényes előadások és végzetes lakomák helyszíne
A Tiltott Város valódi arcát nagyon részletesen leírta a naplójában Andreas Everardus van Braam Houckgeest – nemes kereskedő, aki a Qianlong császárnál képviselte a holland küldöttséget.
„Ahelyett, hogy meggondolatlanul megpróbálnám kifejezni és leírni gyenge tollammal mindazt, amit a szemem csodált; ahelyett, hogy megpróbálnám közvetíteni olvasóm tudatába a sokféle és rendkívüli érzést, amelyet állandóan kiváltott bennem a megannyi olyan dolog látványa, amelyekben ötvöződött a szokatlan, a pompás, a merész design és a kivitelezés mestersége, egyszerűbb és természetesebb bevallani a tehetetlenségemet” – írja Houckgeest a naplójában, miközben megpróbálja leírni a palotákat, templomokat és más látnivalókat, amelyeket a Tiltott Városban és annak közelében látott.
Houckgeest leírja, hogy szinte azonnal megnevettette a kínai császárt, és jókedvre derítette. Ezt az okozta, hogy Andreas kalapja leesett, miközben meghajolt a császár előtt.
Aztán igazi lakoma következett. Houckgeest szerint azonban az étel szörnyű volt. A naplójában azt írta, hogy a császár által lerágott húst tálalták fel neki a csonton.
„A kínaiak szerint ez volt a legnagyobb kegy, amit csak kaphattunk, mivel a mi hatalmunkban állt lerágni azt a csontot, amelyet Őfelsége már „megtisztított”” – írta Houckgeest.
Bárki más a palotában végtelenül szerencsésnek érezte volna magát ettől a gesztustól.
A látogatók számára a Tiltott Város 1925-ben nyílt meg, miután Kína utolsó császárát, Pu Ji-t kiűzték a palotából, és Kína új köztársasági kormánya úgy döntött, hogy múzeummá alakítja.
De a múzeumot látogató turisták valószínűleg ritkán gondolnak arra, hogy létezésének hosszú évszázadai alatt több ezer ember vesztette életét ezekben a kifinomult csapdákkal teli csarnokokban és elsötétített folyosókon. És éppen ezért ez a hely mind a mai napig a bolygó egyik legmisztikusabb helyének számít.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: