A savanyú káposztában található tartronsav gátolja a szénhidrátok zsírként való elraktározódását, így hozzájárul a fogyáshoz. Ha nem használjuk fel energiaként a szénhidrátokat, akkor az inzulin zsír formájában raktározza el őket. A tartronsav ezt a folyamatot lassítja.
Ahogy már említettük, a savanyú káposzta tele van C-vitaminnal, ami az erek és az immunrendszer egészségéhez elengedhetetlen. A magas rosttartalom pedig jót tesz a beleknek és a bélflórának.
A rostok olyan emészthetetlen növényi anyagok, amik „peelingként” tisztítják a beleket, és gyorsítják a bélnyálkahártya regenerálódását. Emellett megkötik a méreganyagokat, a cukrot és a zsírt, és teltségérzetet okoznak. Ha csak egy szelet húst eszel, lehet, hogy nem laksz jól, de ha mellé eszel savanyú káposztát is, akkor a gyomorban termelődő ghrelin nevű éhséghormon szintje csökken, és hamarabb érzed magad jóllakottnak. Így elkerülheted a túlevést.
A rostokkal táplálkozó baktériumok szabályozzák a szervezetben zajló folyamatokat: erősítik az immunrendszert, befolyásolják a hangulatot és a hormontermelést.
A bélflóra állapota hatással van arra, hogy mennyire vagyunk ingerlékenyek, és hogyan reagálunk a stresszre. A stressz pedig gyengíti az immunrendszert, és károsítja a szív- és érrendszert is. Sok modernkori betegség összefüggésben áll a bélflóra megváltozásával. Ilyenek például a gyermekkori allergiák, és az idegrendszeri, érzelmi és vírusos terhelésre adott fokozott érzékenység.
A mikrobiom az emberi szervezetben élő mikroorganizmusok összessége. Gyakran használják a „mikrobiota” vagy a „bélflóra” szinonimájaként.
A fermentált élelmiszerek rendszeres fogyasztásával számos bélrendszeri probléma megelőzhető. Fontos tudni, hogy az emésztőrendszeri betegségek az egész szervezetre kihathatnak. A fermentált ételek, például a savanyú káposzta, javíthatják a bélműködést, csökkenthetik vagy akár teljesen megszüntethetik a puffadást, a görcsöket, a hasmenést, a székrekedést és a hasi diszkomfort érzést.
A savanyú káposzta árnyoldalai
Bár a savanyú káposzta nagyon egészséges, vannak, akiknek nem ajánlott a fogyasztása. A savanyú káposztában sok baktérium és rost található, amik puffadást okozhatnak, és irritálhatják az emésztőrendszer nyálkahártyáját. A savanyú káposzta fogyasztása ellenjavallt gyomorhurut, fekély és más olyan betegségek esetén, amikor az emésztőnedvek savassága túl magas.
Emésztőrendszeri betegségek esetén a savanyú káposzta fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket. Pajzsmirigy problémák esetén is kerülendő, mivel gátolja a pajzsmirigy hormonok termelődését.
Emésztőrendszeri betegségekben (fekély, gyomorhurut, fokozott savtermelés, hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, májbetegségek, emésztési zavarok) szenvedőknél a bélben nincs elegendő enzim a savanyú káposzta lebontásához. Ha a savanyú káposztát hőkezeljük, akkor a fermentációs folyamat leáll, a káposzta megpuhul és elveszíti savanyúságát. Nyersen viszont nem ehetsz ilyen káposztát, ha a fent említett problémáid vannak, mert súlyosbodhatnak a tüneteid. A savanyú káposzta a magas vérnyomásban szenvedőknek sem ajánlott a magas sótartalma miatt.
Ha gyomor- bélrendszeri betegséged van, akkor a savanyú káposztát teljesen ki kell iktatnod az étrendedből a betegség fennállása idején. Ilyenkor kémiailag irritálja a nyálkahártyát, és bármilyen mennyiségben ártalmas lehet. Amint elmúlik a gyulladás, és a betegség tünetmentes szakaszba kerül, újra eheted.
Magas vérnyomás esetén a savanyú káposzta fogyasztását korlátozni kell a magas sótartalma miatt. A só miatt víz visszatartás és vérnyomás emelkedés következhet be.
A káposzta ne legyen a főétel, inkább köretként fogyaszd. Így tudod a legjobban kihasználni a jótékony hatásait a bélflórára, az immunrendszer erősítésére és a szervezet védekezőképességének támogatására.
A savanyú káposztát otthon is elkészítheted. Próbálj ki egy klasszikus receptet, vagy készítsd el almalével!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: