A férj rendszeresen fogyasztotta a hagyományos kenyai kábítószert, a khatot (miraa), ami után őrjöngővé és kegyetlenné vált, és a legkisebb habozás nélkül bántalmazta európai feleségét.
Corinne nem tűrte ezt a bánásmódot, és beadta a válókeresetet. A nairobi bíróság a nő oldalára állt. Lketinga azzal fenyegetőzött, hogy megöli a feleségét, de neki sikerült a lányával együtt megszöknie a faluból.
Csak akkor sóhajtott fel Hofmann megkönnyebbülten, amikor már a Svájcba tartó gépen ült: és az afrikai „paradicsoma” mögötte volt.
Svájcban Corinne váratlanul értetlenséggel, sőt megvetéssel szembesült. Még a szülei sem fogadták el Hofmann tettét.
Corinne azonban nem csüggedt. Kereskedelemmel már nem akart foglalkozni, és úgy döntött, visszatér régi álmához – hogy írónő legyen. Annál is inkább, mert most egy egyedülálló történet birtokosa volt.
1998-ban Svájcban megjelent „A fehér maszáj” című könyv (Magyarországon „Afrikai szeretők” címmel jelent meg), amelyben Corinne beszámolt Afrika iránti vonzalmáról, Lketingával kötött házasságáról, a szamburu faluban töltött életéről és kapcsolatuk összeomlásáról.
A könyv azonnal bestseller lett, harminc nyelvre lefordították, és Corinne Hofmannnak több százezer dollárt hozott.
Corinne világhírűvé vált, interjúkat készítettek vele, televíziós műsorokba hívták meg. Hofmann gyakran magával vitte lányát, Napirait is a különböző eseményekre.
Corinne nem állt meg itt, és 2003-ban kiadta a folytatást, amelyben a válás utáni svájci életéről mesélt.
2005-ben Hofmann úgy döntött, visszatér Afrikába, találkozik volt férjével, és könyvet ír erről. Figyelembe véve, hogy a khatot fogyasztó Lketinga valószínűleg neheztelt rá, ez komoly kockázatot jelentett.
Azonban minden remekül sikerült. Az idősödő Lketinga szívélyesen fogadta volt feleségét. A szamburu harcos megértette, hogy félvér lányának sokkal jobb Svájcban élnie, az anyjával.
Annál is inkább, mert Lketinga már régóta újra nős volt, és azóta sok gyermeke született.
2005-ben, Afrikából visszatérve, Hofmann kiadta a „Viszontlátás Barsaloiban” (magyarul: Visszatérés Afrikába) című könyvet.
Ugyanabban az évben, 2005-ben került a mozikba „A fehér maszáj” című film (magyarul: „Afrikai szeretők”), amely Corinne Hofmann azonos című bestsellerének szabad feldolgozása.
Corinne-t a német színésznő, Nina Hoss, Lketingát pedig az afrikai származású francia Jacky Ido alakította.
A filmet mind a közönség, mind a kritikusok jól fogadták.
2011-ben Corinne újabb könyvet adott ki Afrikáról – „Afrika, a szenvedélyem” (Africa, My Passion) címmel –, amelyben egy újabb látogatásról számolt be a szamburu faluba, de ezúttal már felnőtt és igazi szépséggé vált lányával, Napiraival.
Lketinga boldog volt, hogy láthatta volt feleségét és lányát.
Az írónő utolsó könyve „A zsiráfnyakú lány” című regény lett. Ebben a könyvben Corinne nehéz gyermekkoráról mesélt a svájci vidéken – az értetlenségről, osztálytársai csúfolódásairól, az írásról és utazásról szőtt álmairól.
Corinne véleménye szerint épp a gyermekkori traumája miatt került Afrikába: „fekete bárányként” igazi védelmezőt, egy Harcost keresett. De semmi sem alakult olyan fényesen. Hofmann következtetése egyértelmű volt:
„Inkább legyek fekete bárány Svájcban, mint fehér maszáj itt.”
Jelenleg az írónő hazájában él lányával. Corinne többé nem ment férjhez.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: