Pontosan 40 évvel ezelőtt, 1985. augusztus 10-én a Távol-Keleten történt a történelem egyik legnagyobb, mégis kevesek által ismert atomkatasztrófája.
A hatóságok nem hozták nyilvánosságra a részleteket, és úgy tűnik, nem tanultak az esetből, hiszen nem sokkal később aztán bekövetkezett a csernobili katasztrófa.
A K-431-es tengeralattjáró atomreaktorának tervezett újratöltése közben a Chazhma-öbölben irányíthatatlan láncreakció indult be.
A hatalmas erejű robbanás a partvidék és a vízfelszín radioaktív szennyeződését okozta. Tíz tengerész életét vesztette, és több százan szenvedtek sugárfertőzést.
Mindennel spóroltak
Az 1950-es évek második felében a Szovjetunióban elkezdődött a békés célú atomenergia fejlesztése. Országszerte gombamód szaporodtak az atomerőművek. A Belojarszki és a Novovoronyezsi Atomerőművek első blokkjai után hamarosan Ukrajnában, az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság középső részén, a Kaukázusontúlon, sőt még a sarkkörön túl is építkezésekbe kezdtek.
„Tízéves késéssel fogtunk bele a nagyarányú építkezésekbe, ezért rögtön a dolgok közepébe vágtunk, spóroltunk a védőburkolatokon és minden máson, csak hogy ugyanannyi pénzből egyre többet és többet építhessünk” – emlékezett vissza Valerij Legaszov atomfizikus.
Az első, atom-tengeralattjárón történt sugárbaleset 1961. július 4-én következett be. Aznap a Szovjetunió első rakétahordozó tengeralattjárója, a K-19-es legénysége harci feladatot teljesített az Észak-Atlanti-óceánon. Hirtelen problémák adódtak a reaktor elsődleges hűtőkörével.
A katasztrófát sikerült elhárítani, de a legtöbb tengerész sugárfertőzést szenvedett a mentési munkálatok során. Többen meghaltak, a többiek kórházba kerültek és rokkanttá váltak.
A hatóságok titokban tartották az incidenst. A túlélőket titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezték. Az áldozatok hozzátartozóinak hazudtak. Például az egyik tengerész szüleivel azt közölték, hogy fiukat áramütés érte.
Egy szörnyű katasztrófa, amiről kevesen tudnak: a K-431-es atom-tengeralattjáró felrobbanása a Chazhma-öbölben.
1985 áprilisában a K-431-es atom-tengeralattjáró a Japán-tengeren található Vlagyimir-öbölből a Chazhma-öbölben lévő 30-as számú hajójavító üzembe indult. Ott kellett kicserélni a kiégett nukleáris fűtőelemeket. A tengeralattjáró a móló északi oldalához kötött ki.
Végzetes hiba
A K-431-esen a nukleáris fűtőelemek cseréjét a Parti Műszaki Bázis (BTB) csapatának kellett volna elvégeznie. A tengeralattjáró megérkezése után a BTB szakemberei alaposan ellenőrizték annak állapotát, és jegyzőkönyvet vettek fel a munkálatokra való felkészültségről. Ettől a pillanattól kezdve ők vállalták a felelősséget minden művelet biztonságáért. Az átrakodást Vjacseszlav Tkacsenko 3. rangú kapitány irányította, akinek – ahogy később mondták – akkoriban nem volt szerencséje.
A K-431-es tengeralattjáró reaktortere fölül eltávolították a könnyű és a nyomásálló hajótestet. Helyükre egy speciális berendezést, egy sziluminból készült, „Zima” (Tél) becenevű átrakodóházat telepítettek. Ez védte a rekeszt a csapadéktól és biztosította a megfelelő hőmérsékletet.
Egy nappal a katasztrófa előtt, 1985. augusztus 9-én az átrakodó csapat szakemberei sikeresen kicserélték az aktív zónát az egyik reaktorban. A második, a taton lévő reaktor cseréjekor azonban üzemzavar történt. A hidraulikus próbák során szivárgás keletkezett a reaktorfedél csatlakozásának tömítetlensége miatt. Ezt egy idegen tárgy okozta, ami a réz tömítőgyűrűre került.
Emiatt több időre lett volna szükség a fűtőelemek cseréjéhez, és módosítani kellett volna a technológiai eljárást.
Az átrakodó csapat tisztjei megszegték az utasításokat, és nem jelentették az esetet. Úgy döntöttek, hogy másnap visszatérnek a tengeralattjáróra, és titokban hárítják el a hibát, hogy senki ne szerezzen róla tudomást. Biztosak voltak a sikerben: azt tervezték, hogy felemelik a reaktor fedelét, megtisztítják a gyűrűt, visszahelyezik a fedelet, majd elvégzik a hidraulikus próbát.
Az események a legrosszabb forgatókönyv szerint alakultak.
„Augusztus 10-én, déli 12 óra körül kezdték el emelni a reaktor fedelét” – emlékezett vissza Alekszandr Gruzgyev 1. rangú kapitány „A K-431 tengeralattjáró atomkatasztrófája” című cikkében. A K-431 és a PTB-16 fedélzetén a legénység a harcálláspontján tartózkodott. A központi parancsnoki állásban a fő energetikai berendezés kezelői műszerekkel követték a reaktor állapotát. A munkálatok megszervezése során azonban súlyosan megsértették a nukleáris biztonsági előírásokat.
Nem adták ki a hajón az „Atom” parancsot, ahogy az ilyen műveleteknél szokásos. A száraz emelőszerkezet telepítésekor elfelejtették rögzíteni a szabályozórudakat tartó ütközőt.
Az átrakodást végzők munkához láttak. Kiszámolták, hogy a daru milyen magasra emelheti a fedelet a láncreakció elkerülése érdekében. Arra azonban nem számítottak, hogy a fedéllel együtt a szabályozórudak és más neutronelnyelő elemek is felfelé mozdulnak. Ezzel kritikus helyzetet teremtettek, és az események további alakulása már csak a véletlenen múlt.
És a véletlen be is következett. A fedél a szabályozórudakkal és a neutronelnyelő elemekkel a darun lógott, a daru pedig egy úszó műhelyhajón állt, ami bármelyik irányba megbillenhetett, azaz a fedelet még magasabbra, az indítási szintre emelhette, vagy lejjebb engedhette.
Természetesen minden még rosszabbra fordult. Délben az öbölbe berontott egy kis torpedó-begyűjtő hajó. Az volt a feladata, hogy a gyakorlótorpedókat kihalássza, de túl gyorsan és váratlanul érkezett. Az őrhajó jelzései ellenére a hajó sebesen átszáguldott a Chazhma-öbölön. A hajótest által keltett magas hullám megbillentette az úszó műhelyhajót a daruval együtt. A reaktor fedele felfelé mozdult, magával rántva az összes neutronelnyelő elemet. A reaktor elérte az indítási szintet.
„Láncreakció indult be. Hatalmas mennyiségű energia szabadult fel, és minden, ami a reaktorban, fölötte és mellette volt, a levegőbe repült. Az átrakodóház elégett és elpárolgott, a fellobbanó tűzben az átrakodást végző tisztek is elégtek, a daru pedig kiszakadt a helyéről és az öbölbe repült” – írta le Hramcov a katasztrófa pillanatát.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: