Tudd meg, mire vállalkozol, mielőtt belevágsz.
A legtöbb ember arról álmodik, hogy egyszer családi házba költözik. Ez nem meglepő, hiszen a saját házban való életnek számos nyilvánvaló előnye van. Különösen, ha legalább egy kis udvar tartozik hozzá.
De fontos megjegyezni, hogy azért hátránya is akad bőven. Az alább olvasható előnyök és hátrányok összehasonlítása csak és kizárólag a személyes tapasztalataimon alapul – ezt igazából már szűk körben megbeszéltük a családtagokkal, de szerettem volna nyilvánosságra hozni, hogy mások is okulhassanak és tanulhassanak belőle.
1. A nagy ház nem mindig előny
Sok telektulajdonos az építkezés előtt, a terv elkészítésekor eleve 300 négyzetméteres vagy nagyobb épület felépítését tervezi. Csakhogy a megvalósítás az esetek 95%-ban „sántít”, mivel az építőanyagok folyamatosan drágulnak, az építkezésbe pedig kellemetlen incidensek szólhatnak közbe.
De tegyük fel, hogy az építkezés rendben lezajlott. A nagy adósságok és a rengeteg elvesztegetett agysejt ellenére a boldog tulajdonos (legtöbbször a családjával együtt) beköltözik a nagy vidéki kúriába…
…És általában ilyenkor szokott kiderülni a gyakorlatban, hogy nincs is szükség ekkora házra. Az élethez bőven elég 150-200 lakott négyzetméter is. A többi legtöbbször kihasználatlanul áll.
Közben ezt a plusz teret valahogy fűteni kell, és legalább időnként rendbe is kell tenni. Ezért a nagy ház néha nagy hátrány, ami csak a megvalósítás után tudatosul bennünk. És jobb, ha már a tervezési szakaszban mérlegeljük az összes „mellette” és „ellene” szóló érvet ilyen szempontból.
Egyébként ez a telekre is vonatkozik. Mert egy szerényebb méretű telket bármikor lehet művelni és szép rendben tartani, míg egy nagyobb telek esetében ez egy véget nem érő körforgás, és valószínűleg egész hátralévő életedben azon gondolkozol majd: „Minek kellett nekem ekkora telek?!”.
2. Nem mindig van szükség erkélyre
Leggyakrabban, amikor a ház kétszintes, a legtöbb háztulajdonos széles erkélyt építtet. De mi a francnak? A háznak ezt a részét az idő 98%-ában senki sem használja, a kávézást pedig a földszinti teraszon is meg lehet ejteni, vagy a konyhaablakon kifelé merengve. Így vagy úgy, de az erkélyek általában teljesen kihasználatlanul állnak a családi házak emeletein.
3. Pincére sincs mindig szükség
A pince építésének szükségessége szintén egy nagyon vitatott kérdés.
Az még rendben is van, ha a ház alatt van kialakítva a garázs vagy hasonló hasznos helyiség, de nem világos, hogy az emberek miért költenek sok-sok millió forintot arra, hogy amerikai mintára a ház alatt alakítsák ki a pihenőszobákat, mosókonyhát és a gardróbokat.
Helyhiány esetén ezeket sokkal jobb egy melléképületben kialakítani. Ez minden szempontból sokkal jobb és olcsóbb is. A telekkel egy szintben lévő garázsból pedig legalább télen sem életveszélyes ki- és behajtani.
4. Saját kút
A saját kút egy drága mulatság. Nekem személy szerint mélyen a zsebembe kellett nyúlnom, ezért másodszor biztos, hogy jobban átgondolnám. A kút fúrásának szükségessége a legjobb példa a járulékos költségekre. És ne felejtsd el hivatalosan is bejegyeztetni a kutadat. Máskülönben, ha nem teszed, jókora bírságot kaphatsz, ami gyakorlatilag megegyezik a fúrás költségével.
5. Folyamatos munka a telken és a ház körül
A helyzet az, hogy a ház és a hozzá tartozó telek folyamatos kézi munkát igényel – a hóeltakarítástól a fűnyírásig. Úgy gondolom, hogy egy normális és felelősségteljes családi ház tulajdonosnak nincs egyetlen szabadnapja sem, amikor csak pihenhetne, és üldögélhetne mondjuk a számítógép előtt.
Éppen ezért, ha valaki eleve tudja magáról, hogy lusta, akkor jobb, ha mégis lakásban marad – ilyen életmód mellett a „környező” munka nagy részét a közüzemi szolgáltatók és a kapcsolódó szolgáltatások végzik el helyettünk.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: