Rendkívül fontos, hogy vigyázz az egészségedre, lakásod környezetbarát állapotára és kényelmes életszínvonalat tarts fenn. Ez pedig néha azt jelenti, hogy változtatnod kell valamin.
Íme, milyen gyakran kell mosnod és cserélned a dolgokat otthon (ezt tanácsolják a tudósok):
🛏️ Ágynemű – 3–7 nap elteltével felgyülemlenek rajta a baktériumok és a gombák, ezért mosd legalább hetente egyszer. Papucs – Mosd hetente egyszer, különben elszaporodnak benne a gombák, még akkor is, ha nincs szaga.
🧺 Törölközők (testre) – A nedves szálakon gyorsan szaporodnak a gombák és a staphylococcusok, ezért mosd minden 1–3 napban. Arc- és kéztörlők – Különösen fertőzésveszélyesek, cseréld 24 óránként, főleg a konyhában. A törölközőket 2-3 évente, de legfeljebb 5 évente újakra kell cserélned.
🛏️ Matrac – Ha nem cseréled le minden 8–10 évben, idővel poratkák milliói gyűlnek fel benne. Ezek az elhalt hámsejtjeiddel táplálkoznak, otthagyják az ürüléküket, ami allergiát, köhögést, náthát, bőrirritációt és álmatlanságot okoz. A matracot 2-6 hetente szellőztetned és porszívóznod kell. Persze minél gyakrabban, annál jobb, de ez már a nyugdíjas lehetőségeitől függ.
🪶 Párnák – A legtöbben alábecsülik, milyen fontos rendszeresen cserélni a párnákat, pedig idővel pont ezekben halmozódik fel a poratka, az elhalt hámsejtek, az izzadság és a zsír, még akkor is, ha a huzatot gyakran mosod. Szintetikus (poliészter, mikroszálas) – 1,5–2 évente cserélned kell. Toll- és pehelypárnák – 3–4 évente. Latex és memóriahabos – 4–5 évente.
🖲️ Kapcsolók, konnektorok, bútor- és ajtókilincsek – Minden nap megfogod őket, így a baktériumok gyorsan felhalmozódnak rajtuk. Nedves törlőkendővel hetente párszor át kell törölnöd ezeket, különösen a bejárati ajtó kilincsét és a bejáratnál lévő első villanykapcsolót.
1. Túlzsúfoltság bútorokkal
Klasszikus hiba a robusztus szekrénysorok, elavult garnitúrák és masszív szekrények használata. Az ilyen elemek nem felelnek meg az ergonómia elveinek, és akadályozzák a szabad mozgást.
Az optimális megoldás az egyszerű, világos, modern bútor. A tömörfa nemes és tartós anyag, de a Szovjetunió idején a bútorok 99%-a nem ebből készült, hanem „dió” vagy „tölgy” mintázatú fóliával bevont faforgácslapból (DСП) és rétegelt lemezből.
Nem az a lényeg, hogy drága bútort vásárolj, hanem hogy olyat, ami nem bocsát ki káros párákat és gázokat, nem zavarja meg a nyugodt alvásodat, és nem teszi tönkre az egészségedet. Fontos, hogy törődj magaddal és nézz szembe az igazsággal: a közérzeted részben tőled magadtól függ. Tarts növényeket – tisztítják a levegőt és javítják a hangulatot.
A szovjet tömörfát gyakran formaldehidgyanta alapú lakkokkal vonták be, amelyek koncentrációja elérte a 10–12 mg formaldehidet 100 g bevonatra vetítve – ez több tízszerese a mai normáknak. Már 5–10 év használat után ezek a bevonatok akár 0,1 mg/m³ formaldehidet is elkezdtek a levegőbe bocsátani (a megengedett határérték ≤ 0,01 mg/m³), ami krónikus fejfájást, ingerlékenységet, nyálkahártya-irritációt és megnövekedett allergiakockázatot okozott.
Mindezt fontos megértened, amikor fejfájásra panaszkodsz, vagy azt veszed észre magadon, hogy legszívesebben idegeneket sértegetnél (például a sorban állva vagy az interneten).
2. A modern ergonómia hiánya
A régi, kiült rugójú kanapék, az alacsony fotelek és a kényelmetlen székek további terhelést rónak a mozgásszervekre. Az alternatíva: anatómiai matracok, állítható magasságú fotelek és ortopéd töltetű kanapék. A lényeg, hogy minden kényelmes legyen. Ha nincs erre pénzed – kérj segítséget a gyerekeidtől és az unokáidtól, ez az ő kötelességük. Ez nem szégyen. Te talán nem segítettél az édesanyádnak? Nekik is segíteniük kell.
3. Elavult burkolóanyagok
A silány minőségű PVC-panelek, a durva illesztésű linóleum és a nagymintás tapéta vizuális túlterhelést okoz, és rontja a térérzetet. A modern megoldások – mint a környezetbarát, hipoallergén festékek, és hogy nincs linóleum (minimum laminált padló) – pozitívan hatnak a lelkiállapotodra. A régi linóleum felszedését és laminált padlóra cserélését, a tapéta eltávolítását és a falak megfelelő festékkel való lefestését akár egyedül is megteheted (vagy a rokonok segítségével).
A régi enteriőr egyik ökológiai szempontból legveszélyesebb elemei a faforgácslapok és farostlemezek voltak, amelyekből szinte minden bútort készítettek, beleértve a szekrényeket, konyhabútorokat és szekrénysorokat. Ezek az anyagok akár 12–15% formaldehidgyantát is tartalmaztak, és a levegőben lévő formaldehidgőz koncentrációja 3–7-szeresen is meghaladhatta a mai egészségügyi határértékeket.
A szovjet festékek gyakran tartalmaztak ólomfehérjét, higany-oxidokat és kadmiumot – olyan nehézfémeket, amelyek háztartási felhasználása ma már szigorúan tilos. Az ajtók, radiátorok és ablakpárkányok festésekor az ólom a levegőbe került és leülepedett a porban, az ilyen lakásokban élő gyerekeknél pedig krónikus mérgezés jeleit mutatták ki: fokozott fáradékonyság, ingerlékenység, szédülés. Még a tapéták sem voltak biztonságosak: fenolos oldószerek bázisú festékekkel nyomtatták őket, a ragasztót pedig gyakran ammóniát és formaldehidet kibocsátó karbamidgyantákból készítették.
Mindenesetre a lakást télen a lehető leggyakrabban szellőztetned kell – lefekvés előtt és ébredés után legalább egyszer kötelezően alaposan.
4. A világítás rossz megszervezése
Egy központi csillár zónavilágítás nélkül egyszerű megoldás, de nem elegendő. A kényelmes belső térhez fontos többszintű világítást használni: LED-paneleket, tükröződésmentes búrával ellátott falikarokat, valamint irányított fényt az olvasó- és munkazónákban.
Egyszerűen vehetsz pár asztali lámpát (akár elemeset vagy USB-kábeleset), és meglátod, milyen kényelmes! Vagy vegyél egy állólámpát. Feltétlenül használj erős világítást ott, ahol olvasol vagy varrsz – óvd a látásod!
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: