A fád ágai átlógtak a kerítésen, a morcos szomszédod meg fogta magát, és lefűrészelte a fél fádat.
Megtehette ezt, csak mert az ágak az ő telkén voltak? Elég kétértelmű helyzet, amit most megpróbálunk kibogozni.
Egy rossz szomszéd úgy tönkreteheti az életed, hogy a végén már a telek eladásán gondolkozol, vagy egész életedben idegeskedsz. Persze, ha a te idegeid erősebbek, te is pokollá teheted az övét. De a veszekedés soha nem vezet jóra. A végén mindkét szomszéd csak veszít.
Lehet, hogy a szomszédnak valami mentális problémája van, és élvezi, hogy mindenkivel veszekszik. Én ismerek egy ilyen embert, aki a helyi lakóközösségben mindenkivel összeveszett, és szándékosan kereste, kibe köthet bele. Aztán, mintha mi sem történt volna, újra köszönt, beszélt az emberekkel, majd megint összeveszett velük. Az ilyeneknek tuti nincs minden rendben a fejükben.
De vissza az ágakhoz. Képzeld el, hogy a fél almafádat lefűrészelték. Egy ismerősöm, akinek pár házzal lejjebb van hétvégi telke, mutatta, hogy nála a szomszéd pontosan ezt tette: levágta majdnem a fél almafát, ami átlógott a telkére.
„Ez a ‘Morcos’ szomszéd (mondja az ismerősöm) lefűrészelte a fám ágait, amik átlógtak hozzá. Hogy lehet ezen bosszút állni? Egyáltalán jogszerűen járt el a Morcos?”
Nem mindennapi helyzet
A helyzetet bonyolítja, hogy sok ilyen régi, „Kádár-kocka” melletti vagy zártkerti telket még az „átkosban” parcelláztak, nem kb. 2880, hanem csak kb. 1080-1440 négyzetméterre. A fák öregek, és sok almafát jóval közelebb ültettek a bűvös 4 méteres szabályhoz képest. Egyszerűen nincs hely kb. 1080 négyzetméteren máshogy ültetni. Sokan vannak így. Csak nem fogjuk kivágni az összes termő gyümölcsfát, nem igaz?
Nekem is így nőnek az almafáim, meg a szomszédaimnak is. Hullik át hozzám a jonatán, én meg „cserébe” adom az idaredet. Én leszedem az övét, ő az enyémet. Szerencsére jó a viszony.
Na, de az ismerősömnek és a Morcosnak nem jött össze a jó viszony. Őszintén szólva, egyik kutya, másik eb. Mindkettőben több a rosszindulat, mint a józan ész. Mondtam neki, hogy egyezzenek meg, de nem ment. A Morcos szólt neki, hogy potyog az alma és tönkreteszi a veteményesét (ezt a jog „szükségtelen zavarásnak” hívja) , de az ismerősöm sokáig nem tett semmit. A Morcos végül bepánikolt, és levágott mindent, ami átlógott – majdnem a fél fát. De vajon megtehette? Mit mond erre a jog?
A szomszéd ágai, de kinek a gyümölcse?
Először is, tisztázzuk: kié az alma? A magyar jog ebben teljesen tiszta.
- Amíg az alma az ágon lóg – még ha át is lóg a kerítésen –, az a fa tulajdonosáé. Ha a Morcos leszedi az ágról, az jogilag lopás.
- Ha az alma magától esik le a Morcos kertjébe, az még akkor is a fa tulajdonosáé. Sőt, a törvény szerint a fa tulajdonosa (az ismerősöm) kártalanítás ellenében átmehet és összeszedheti.
- A Morcos csak akkor teheti el az almát, ha a fa gazdája „ésszerű időn” belül nem jön érte (ez egy romlandó almánál pár nap, diónál lehet egy-két hét).
Na de itt nem csak az almáról volt szó, hanem a fűreszről.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: