Elvégre az is homok, nem?
A világ homokhiánnyal küszködik. A strandok és a tengerpartok szenvednek leginkább az értékes homokjuk kitermelése miatt. Sok ország épp ezért hatalmas mennyiségben importál homokot, beleértve az olyan sivatagos országokat is, mint Szaúd-Arábia.
…de hát Szaúd-Arábia nem egy sivatagos ország? – kérdezheted. Miért importál egy ország homokot, amikor hatalmas sivatagjai vannak?
Nos, nem minden homok egyforma.
Néhány homokfajta olyan, mint a szilánkok, míg mások olyanok, mint a golyóscsapágyak. A homokszemek formája pedig hihetetlenül fontos ahhoz, hogy mit akarunk készíteni belőlük.
A homok valaha kő volt. Ha nagyítóval vagy mikroszkóppal megnézed a homokot, látni fogod, hogy apró kődarabokból áll.
A homok sokféle kőből állhat, ami azt jelenti, hogy sokféle homok létezik.
A floridai strandokon található csillogó fehér homok fehér kvarcból áll, amelyet az Appalache-hegységből mostak ki, és az óceán törte össze apró darabokra. A vörös vagy fekete trópusi strandok apróra tört vulkáni kőzetekből állnak. Az angliai strandok kalcium-karbonátból állnak, ugyanabból az anyagból, amelyet a puhatestűek a héjuk készítéséhez használnak, és néha krétaként árulják a gyerekeknek.
A homok nem marad egy helyben. Mozgásban van, legyen szó a tenger hullámairól, a gyors folyókról vagy a sivatagi szelekről. Minél többet mozog a homok, annál simább lesz. Ahogy a kavicsok folyamatosan ütköznek egymással, az éles szélek lekopnak. A sokat mozgott homok simább és kerekebb szemcsékkel rendelkezik, mint egy kő, amelyet egy forgódobban csiszoltak.
A legtöbb tengerparti homok, miután leülepedett, már nem mozog sokat. De a sivatagi homok folyamatosan mozog. A végeredmény? A sivatagi homok sima. És ez rossz hír az építkezéshez.
Ahhoz, hogy betont kapj, először is (megfelelő) homokra lesz szükség.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: