Poncius Pilátus – Júdea római prefektusa volt, akinek uralkodását tömeges erőszak és kivégzések jellemezték.
Poncius Pilátus úgy vonult be a történelembe, mint az az ember, aki halálos ítéletet hozott Jézus Krisztusra.
Ő maga nyilvánosan egy szimbolikus gesztust tett és megmosta kezeit, ezzel értésre adva, hogy egy ártatlan kivégzésének felelőssége a népet terheli. De mi történt vele Krisztus halála után, és hogyan végződött az élete?
Jézus Krisztus korának Júdeája (az I. század első harmada) nem volt független állam. Kr. u. 6-tól 132-ig Júdea római provincia volt – részben autonóm vazallus állam a Római Birodalom részeként. Júdeát prefektusok kormányozták – Rómából kinevezett tisztségviselők. Jézus Krisztus idején Tibériusz volt a császár.
Kr. u. 26-ban Tibériusz Poncius Pilátust nevezte ki Júdea prefektusává. Életéről keveset tudunk – valószínűleg plebejus családból származott.
A neve előtt használt melléknév arra utal, hogy Pontusból származott. Ez egy ősi föld volt Kis-Ázsia északkeleti részén (ma Törökország területe), amelyet Róma Kr. e. 63-ban hódított meg.
Arról, hogy Poncius Pilátus valóban létezett, és nem kitalált személy volt, kortársainak tanúságtételei, az I. századból származó, nevét viselő érmék, valamint régészek által felfedezett emléktáblán található felirat tanúskodik.
Az egyik legkorábbi leírást Poncius Pilátusról Alexandriai Philón teológus adja, aki Krisztus korának júdeai prefektusát megvesztegethető, sértésekre, rablásra, dühkitörésekre, tárgyalás nélküli kivégzésekre hajlamos, valamint rendkívül kegyetlen embernek nevezi.
Poncius Pilátusnak, Júdea kormányzójának az volt a feladata, hogy fenntartsa a rendet a provinciában, azonban, ahogy a történelmi forrásokból tudjuk, gyakran túllépte hatáskörét.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: