A K-431 atomkatasztrófa: Az elégetett tengerészek maradványainak betonba öntése és a tragédia eltitkolásának okai

HIRDETÉS

Pontosan 40 évvel ezelőtt, 1985. augusztus 10-én a Távol-Keleten történt a történelem egyik legnagyobb, mégis kevesek által ismert atomkatasztrófája.

A hatóságok nem hozták nyilvánosságra a részleteket, és úgy tűnik, nem tanultak az esetből, hiszen nem sokkal később aztán bekövetkezett a csernobili katasztrófa.

A K-431-es tengeralattjáró atomreaktorának tervezett újratöltése közben a Chazhma-öbölben irányíthatatlan láncreakció indult be.

A hatalmas erejű robbanás a partvidék és a vízfelszín radioaktív szennyeződését okozta. Tíz tengerész életét vesztette, és több százan szenvedtek sugárfertőzést.

atomkatasztrófa, Csernobil, eltussolás, Haditengerészet, hidegháború, katasztrófa, sugárzás, szovjetunió, tengeralattjáró, történelem
HIRDETÉS

Mindennel spóroltak

Az 1950-es évek második felében a Szovjetunióban elkezdődött a békés célú atomenergia fejlesztése. Országszerte gombamód szaporodtak az atomerőművek. A Belojarszki és a Novovoronyezsi Atomerőművek első blokkjai után hamarosan Ukrajnában, az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság középső részén, a Kaukázusontúlon, sőt még a sarkkörön túl is építkezésekbe kezdtek.

„Tízéves késéssel fogtunk bele a nagyarányú építkezésekbe, ezért rögtön a dolgok közepébe vágtunk, spóroltunk a védőburkolatokon és minden máson, csak hogy ugyanannyi pénzből egyre többet és többet építhessünk” – emlékezett vissza Valerij Legaszov atomfizikus.

Az első, atom-tengeralattjárón történt sugárbaleset 1961. július 4-én következett be. Aznap a Szovjetunió első rakétahordozó tengeralattjárója, a K-19-es legénysége harci feladatot teljesített az Észak-Atlanti-óceánon. Hirtelen problémák adódtak a reaktor elsődleges hűtőkörével.

A katasztrófát sikerült elhárítani, de a legtöbb tengerész sugárfertőzést szenvedett a mentési munkálatok során. Többen meghaltak, a többiek kórházba kerültek és rokkanttá váltak.

A hatóságok titokban tartották az incidenst. A túlélőket titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezték. Az áldozatok hozzátartozóinak hazudtak. Például az egyik tengerész szüleivel azt közölték, hogy fiukat áramütés érte.

atomkatasztrófa, Csernobil, eltussolás, Haditengerészet, hidegháború, katasztrófa, sugárzás, szovjetunió, tengeralattjáró, történelem
HIRDETÉS

Egy szörnyű katasztrófa, amiről kevesen tudnak: a K-431-es atom-tengeralattjáró felrobbanása a Chazhma-öbölben.

1985 áprilisában a K-431-es atom-tengeralattjáró a Japán-tengeren található Vlagyimir-öbölből a Chazhma-öbölben lévő 30-as számú hajójavító üzembe indult. Ott kellett kicserélni a kiégett nukleáris fűtőelemeket. A tengeralattjáró a móló északi oldalához kötött ki.

Végzetes hiba

A K-431-esen a nukleáris fűtőelemek cseréjét a Parti Műszaki Bázis (BTB) csapatának kellett volna elvégeznie. A tengeralattjáró megérkezése után a BTB szakemberei alaposan ellenőrizték annak állapotát, és jegyzőkönyvet vettek fel a munkálatokra való felkészültségről. Ettől a pillanattól kezdve ők vállalták a felelősséget minden művelet biztonságáért. Az átrakodást Vjacseszlav Tkacsenko 3. rangú kapitány irányította, akinek – ahogy később mondták – akkoriban nem volt szerencséje.

HIRDETÉS

A K-431-es tengeralattjáró reaktortere fölül eltávolították a könnyű és a nyomásálló hajótestet. Helyükre egy speciális berendezést, egy sziluminból készült, „Zima” (Tél) becenevű átrakodóházat telepítettek. Ez védte a rekeszt a csapadéktól és biztosította a megfelelő hőmérsékletet.

Egy nappal a katasztrófa előtt, 1985. augusztus 9-én az átrakodó csapat szakemberei sikeresen kicserélték az aktív zónát az egyik reaktorban. A második, a taton lévő reaktor cseréjekor azonban üzemzavar történt. A hidraulikus próbák során szivárgás keletkezett a reaktorfedél csatlakozásának tömítetlensége miatt. Ezt egy idegen tárgy okozta, ami a réz tömítőgyűrűre került.

Emiatt több időre lett volna szükség a fűtőelemek cseréjéhez, és módosítani kellett volna a technológiai eljárást.

Az átrakodó csapat tisztjei megszegték az utasításokat, és nem jelentették az esetet. Úgy döntöttek, hogy másnap visszatérnek a tengeralattjáróra, és titokban hárítják el a hibát, hogy senki ne szerezzen róla tudomást. Biztosak voltak a sikerben: azt tervezték, hogy felemelik a reaktor fedelét, megtisztítják a gyűrűt, visszahelyezik a fedelet, majd elvégzik a hidraulikus próbát.

atomkatasztrófa, Csernobil, eltussolás, Haditengerészet, hidegháború, katasztrófa, sugárzás, szovjetunió, tengeralattjáró, történelem

Az események a legrosszabb forgatókönyv szerint alakultak.

„Augusztus 10-én, déli 12 óra körül kezdték el emelni a reaktor fedelét” – emlékezett vissza Alekszandr Gruzgyev 1. rangú kapitány „A K-431 tengeralattjáró atomkatasztrófája” című cikkében. A K-431 és a PTB-16 fedélzetén a legénység a harcálláspontján tartózkodott. A központi parancsnoki állásban a fő energetikai berendezés kezelői műszerekkel követték a reaktor állapotát. A munkálatok megszervezése során azonban súlyosan megsértették a nukleáris biztonsági előírásokat.

HIRDETÉS

Nem adták ki a hajón az „Atom” parancsot, ahogy az ilyen műveleteknél szokásos. A száraz emelőszerkezet telepítésekor elfelejtették rögzíteni a szabályozórudakat tartó ütközőt.

Az átrakodást végzők munkához láttak. Kiszámolták, hogy a daru milyen magasra emelheti a fedelet a láncreakció elkerülése érdekében. Arra azonban nem számítottak, hogy a fedéllel együtt a szabályozórudak és más neutronelnyelő elemek is felfelé mozdulnak. Ezzel kritikus helyzetet teremtettek, és az események további alakulása már csak a véletlenen múlt.

És a véletlen be is következett. A fedél a szabályozórudakkal és a neutronelnyelő elemekkel a darun lógott, a daru pedig egy úszó műhelyhajón állt, ami bármelyik irányba megbillenhetett, azaz a fedelet még magasabbra, az indítási szintre emelhette, vagy lejjebb engedhette.

Természetesen minden még rosszabbra fordult. Délben az öbölbe berontott egy kis torpedó-begyűjtő hajó. Az volt a feladata, hogy a gyakorlótorpedókat kihalássza, de túl gyorsan és váratlanul érkezett. Az őrhajó jelzései ellenére a hajó sebesen átszáguldott a Chazhma-öbölön. A hajótest által keltett magas hullám megbillentette az úszó műhelyhajót a daruval együtt. A reaktor fedele felfelé mozdult, magával rántva az összes neutronelnyelő elemet. A reaktor elérte az indítási szintet.

„Láncreakció indult be. Hatalmas mennyiségű energia szabadult fel, és minden, ami a reaktorban, fölötte és mellette volt, a levegőbe repült. Az átrakodóház elégett és elpárolgott, a fellobbanó tűzben az átrakodást végző tisztek is elégtek, a daru pedig kiszakadt a helyéről és az öbölbe repült” – írta le Hramcov a katasztrófa pillanatát.

atomkatasztrófa, Csernobil, eltussolás, Haditengerészet, hidegháború, katasztrófa, sugárzás, szovjetunió, tengeralattjáró, történelem

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!

Forrás: Liked
HIRDETÉS

Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: