Az Antarktisz átformálhatja a bolygó arculatát. Ha elolvad, nem csak ez a kontinens megváltozni.
Az olvadékvíz, ezer és ezer patakként az óceánba ömölve, letépi a fehér takarót a kontinensről, és érezhetően megemeli a Világóceán szintjét. Mindez hatással lesz azokra a területekre, amelyeknek a felszíne nem fekszik elég magasan a tengerszint felett.
A lehetséges következmények arra késztetik a tudományt, hogy méterekben számolja ki az óceán szintemelkedését. És nem csak ez van. Az a gondolat, hogy a bolygón létezik egy emberi szem elől rejtett kontinens, valahol lenyűgöző a maga módján.
És íme, az Antarktisz ismét a tudományos kutatások középpontjába került. A Brit Antarktisz Szolgálat (BAS) vezetésével egy nemzetközi tudóscsoport alaposan kidolgozta és kiegészítette a kontinens jég alatti domborzatának térképét. Az új verzió, amely a Bedmap3 nevet kapta, pontosított adatokat tartalmaz a jég vastagságáról, a domborzat sajátosságairól, és – úgymond kellemes bónuszként – frissíti az előrejelzést arról, hogy mi fog történni a világunkkal, ha ez a jeges csoda elolvad. Ha elolvad persze. Ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra.
Az Antarktisz jege: rejtett kontinens a jégtakaró alatt.
Az Antarktisz a paradoxonok kontinense. Területe több mint 14 millió négyzetkilométer, de szinte teljes egészében évszázados jég borítja.
Több évszázados! 2018-ban az antarktiszi Ong-völgyben kifúrtak és elemzésre küldtek egy 9,5 méter hosszú jégmagot – egy jéghengert. Az alumínium, berillium és neon izotópjainak elemzése kimutatta, hogy itt a víz 3 és 5,1 millió évvel ezelőtt fagyott meg. Merészebb feltételezések több tízmillió éves számokat említenek.
Az Antarktisz jégpáncéljának átlagos vastagsága meghaladja a 2 kilométert, néhány helyen pedig eléri az 5 kilométert is.
Jégpáncél nélkül az Antarktisz másképp nézne ki. Többé-kevésbé egybefüggő kontinensként csak a keleti része maradna meg, míg a nyugati rész számos nagy és kis szigetre esne szét, amelyeket tengerszorosok és még kisebb belső tengerek választanának el.
De a lehetséges modell még nem vesz figyelembe egy fontos tényt: a hatalmas jégtakaró súlya nélkül a föld tektonikusan emelkedni kezdene.
A Nyugat-Antarktiszon található a Transzantarktiszi-hegység – a Föld egyik leghosszabb hegylánca, amely átszeli a kontinenst. E hegycsúcsok közül sok már most is kiemelkedik a gleccserek felszíne fölé masszív sziklák és jégtornyok formájában, de a jég vastag takarója alatt még grandiózusabb képződmények rejtőznek.
A Transzantarktiszi-hegység legmagasabb pontja a 4528 méter magas Kirkpatrick-csúcs. Az is figyelemre méltó, hogy a lejtőjén található a Hanson-formáció – homokkő- és tufarétegek, amelyekben egykor az Antarktisz területén sétáló dinoszauruszok fosszíliáit találták meg.
Hiszen nem mindig volt néma, hideg sivatag, ahogy nem is mindig a Déli-sarkon helyezkedett el.
A jég alatti Antarktisz egyik fő földrajzi jellegzetessége a Bentley-árok – a Föld legmélyebb szárazföldi pontja, amelyet nem tölt ki folyékony víz.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: