Hány éves a legöregebb fa? És a kedvenc gyümölcsfád?
Gyermekkorunk meséiben gyakran találkozunk a „százéves tölgy” vagy az „öreg tölgy” kifejezéssel. Ez alapján úgy tűnik, hogy ez a fa egy igazi matuzsálem.
Természetesen a tölgyfa élete nem korlátozódik száz évre, de ettől még korántsem rekorder. Sőt, a hozzánk közel álló, megszokott fák is nagyon-nagyon sokáig élhetnek. Ebben a cikkben elmeséljük, hány évig élnek ezek a növények, és ki a rekorder.
Egyedi és koloniális fák
A fák, mint minden élőlény, idővel elpusztulnak. Ezeknek a növényeknek az életét nemcsak a fajtájuk, hanem az éghajlat és az életkörülmények is befolyásolják. Nyilvánvaló, hogy egy, az átlagos páratartalomhoz alkalmazkodott fa Afrikában például gyorsan elpusztul.
A tudósok megállapították, hogy egyes növények sokáig képesek létezni kolóniákban, amikor az öreg ős vegetatív módon szaporodik klónjaival. Ez a létforma jelentősen meghosszabbítja a fa életét. Így például Svédországban nő az Öreg Tjikko nevű lucfenyő, amely több mint 9500 éves, bár maga a törzs becslések szerint csak néhány száz éves. A fa alatti gyökérzet radiokarbonos elemzésével azonban 375, 5660, 9000 és 9550 éves gyökereket is azonosítottak.
Annak a folyamatnak az eredményeként, amely során egy ág érintkezésbe kerül a talajjal és új gyökerek jelennek meg (vegetatív szaporodás), a gyökérzet új törzset növeszthet. Például az Egyesült Államokbeli Utah államban található a „Pando” nevű klónkolónia (több fa, amelyeket közös gyökérzet köt össze), amely rezgő nyárból áll, és amelynek életkora becslések szerint körülbelül 80 000 év.
Ennek megfelelően egyedinek nevezzük azt a fát, amely nem koloniális, vagyis a gyökérzete és a törzs egyidős.
Hogyan lehet megtudni, hogy hány éves egy fa?
A „hány éves egy fa” kérdésre még a gyerekek is tudnak válaszolni – csak meg kell számolni az évgyűrűket a törzs keresztmetszetén. De hogyan lehet megtudni egy érett fa korát anélkül, hogy kivágnánk?
Ezt már valószínűleg a gyerekek nem tudnák, de a tudósok a szénizotópos módszert alkalmazzák. A radioaktív szén mennyiségének különbségét vizsgálják a fa belsejében és a külső részén. Ismerve az elem bomlási sebességét, ki lehet számítani a fa korát. Hasonló módszer segít a faépítmények korának meghatározásában.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: