Manapság már nem ritkák az egyszobás lakások és stúdiók.
Nem csak Magyarországon vannak azonban ilyen apró lakások. A picike párizsi stúdiók (10 négyzetméteres lakások) már régóta a történelem részei. A skandináv országokban az ilyen aprócska lakások az 1950-1970-es években kezdtek el terjedni, amikor tömegesen építettek szociális lakásokat a munkásosztálynak.
Ma megmutatom neked, hogy néz ki egy ilyen lakás napjainkban. Ez egy kis, háromszintes épület egy svéd kisváros szélén.
A ház 1947-ben épült. A lakás alapterülete 19,7 négyzetméter. Igaz, az emeleten van egy közös helyiség a lakóknak (ott vannak a mosó- és szárítógépek), az alagsorban pedig külön tárolók találhatók (a méretük arányos a lakások alapterületével).
Így néz ki a felújított ház, aminek az egyik lakásába ma bekukkantunk. Hallstahammarban található (a lakosság száma alig több mint 10 ezer fő). A város nem különösebben érdekes, kivéve egy dolgot – a tömegközlekedés itt ingyenes minden lakos számára.
A lakásban egy középkorú nő él. A helyi acélgyárban dolgozik.
Az egyszobás lakások lakói gyakran kénytelenek választani az ágy és a kanapé között, de ennek a lakásnak a tulajdonosa úgy döntött, hogy mindkettőt megveszi. Egy egyszemélyes ágy (tökéletes egy embernek) és egy kis kihúzható kanapé – arra az esetre, ha vendégek jönnének.
A színek egységességének köszönhetően (fehér, világos bézs színek) a lakás nem tűnik szűkösnek. A sötét bútorok, élénk színek (például festmények, tapéta vagy textíliák) negatívan befolyásolnák a belső teret.
A tükrök nem csak dekorációs elemek, hanem a szűkös tér tágításának eszközei is (az ablakkal szemben helyezkednek el és visszaverik a napfényt).
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: