12 család megható története az örökbefogadásról és a gyermekeikkel való találkozásról

Ilyen az, amikor valakinek nem a méhéből, hanem a szívéből születik gyermeke.

November 18-án ünnepelték az Egyesült Államokban az Örökbefogadás Nemzeti Napját. Létrehozása óta (2000) ez a nap sokat segített tisztázni az örökbefogadással kapcsolatos gyakori tévhiteket.

Sikerült például megcáfolni azt az elképzelést, hogy a baba kiválasztása fárasztó és nehéz folyamat. Te gondolkodtál már azon, hogy vajon hogyan választják ki a szülők a gyermekeiket örökbefogadáskor? Ha igen, akkor ez a Reddit felhasználók megható történeteiből álló cikk neked szól.

• A fiunk egyik osztálytársa jobb kar nélkül született. A családja azért választotta őt, mert az apa egy ipari balesetben elvesztette a bal karját, így a kislány nemcsak elfogadva érezheti magát, hanem ők ketten kézen fogva sétálhatnak majd egymás mellett. @Rtalbert235
  
• A férjem nagyszülei elmentek arra a helyre, ahol szó szerint ki kellett választaniuk egy babát. A nővérek hoztak egyet, a nagymama a karjába vette, és egy darabig tartotta. A nővér azt mondta: ‘Hozzak még egyet, hogy megnézhesse?’ De ő így válaszolt: ‘Nem, nem fogunk válogatni. Te adtad nekünk ezt a kicsit, tehát őt akarjuk. Őt szánták nekünk.’ És így fogadták örökbe a férjem nagybátyját. @Ismeretlen
  

• A szüleim 1976-ban házasodtak össze, és néhány évvel később úgy döntöttek, hogy szeretnének gyereket. Nem jött össze. Egyáltalán nem sikerült teherbe esniük. Ekkor apám buszvezetői engedélyt szerzett, és elkezdett egy helyi óvodába járó buszt vezetni, amin nevelőszülőknél és alacsony jövedelmű családoknál élő gyerekek utaztak. Ott ismerkedett meg ezzel az imádnivaló négyéves kisfiúval, aki nevelőszülőknél élt. Néhány hónappal később rájött, hogy szereti a fiút, és örökbe akarja fogadni. @hallipeno
  
• A nagyszüleim nem tudtak gyermeket vállalni, így természetesen elmentek az árvaházba. Ott az anyukám, aki akkoriban kétéves volt, éppen új cipőt kapott ajándékba. ‘Nézzétek az új cipőmet!’, mondta, és táncolni kezdett. A nagymamám a nagypapámhoz fordult, és azt mondta: ‘Őt akarom.’ Egy apáca azt mondta nekik, hogy az anyukám bátyja és nővére is ott van, és megpróbálják őket ugyanabba a családba örökbe adni. Mire a nagymamám azt válaszolta: ‘Nos, akkor mind a hármat elvisszük.’ @scnavi
  

• Nem mi választottuk a fiunkat, a biológiai anyja választott minket. Átfogó háttérellenőrzésen kellett átesnünk. Ez körülbelül egy évig tartott, aztán vártunk. 24 órával előtte értesítettek, hogy több ezer kilométert kell utaznunk, hogy találkozzunk a babával. Tehát egy nap délután 1 órakor kaptam egy telefonhívást, hogy másnap délelőtt 10 órára a megadott helyen kell lennünk, ami messze volt az otthonunktól. Vicces, amikor az emberek azt mondják, hogy a fiunk hasonlít a férjemre. @thisisallme
  

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!