Összességében nagyon szokatlan látvány számomra, hogy egy fejlett európai főváros szívében az emberek ilyen lenge öltözékben járkálnak, miközben nem szégyenkeznek és nem feszélyezettek a környezetük miatt.
Alacsony épületek
Amit még megfigyeltem a norvég fővárosban tett látogatásom során, az az alacsony épületek sokasága (4-6 emelet). Míg Budapestet egyre több lakóteleppel, toronyházakkal és modern „társasházakkal” építik be, Oslóban éppen ellenkezőleg, igyekeznek az épületeket alacsonyan tartani, amennyire a szabad tér engedi.
Íme a legmagasabb épületek, amiket láttam. Az egész belváros és a lakónegyedek túlnyomórészt alacsony építésűek.
Nem a házak és lakások száma a fontos, hanem az ergonómiájuk és a minőségük
A legérdekesebb, hogy az ország elhelyezkedése miatt látszólag felfelé kellene törekedniük, ha már oldalirányban nem tudnak terjeszkedni. De a norvégok a minőséget részesítik előnyben a mennyiséggel szemben. Ennek eredményeként ilyen alacsony lakóházak születnek, mint a képen.
Nyitott teraszok – az egész élet a nyilvánosság előtt zajlik
Osló utcáin sétálva meglepődtem, hogy a norvégok nem szégyenlősek a nyilvánosság előtt. Mindenkinek van terasza vagy erkélye, ahol kedvére tölti az idejét.
Lehet, hogy ha ezek a lakások csak a lakónegyedekben lennének, akkor megszokottabbnak tűnnének. De a két alsó kép a norvég főváros szívében készült, ahol rengeteg ember van, beleértve a turisták végtelen áradatát.
Magyarországon nem találkozol ilyen nyitottsággal, nálunk pont fordítva van: minél vastagabb a függöny, annál magasabb a korlát, fényvisszaverő üveg az ablakokon, hogy ne lehessen látni, mi történik mögötte. Bizonyos szempontból persze jó, hogy nálunk értékelik a magánéletet. Nem?
Hogy tetszenek a norvég élet sajátosságai? Mi tetszett a felsoroltak közül, és mit látnál te is szívesen Magyarországon?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: