4. Az időzónák a vonatok miatt jöttek létre.
A XIX. század előtt a városokban a nap alapján határozták meg az időt. De a vasutak fejlődésével a helyszínek közötti percekben lévő különbségek baleseteket kezdtek okozni. 1883-ban az USA 4 időzónát vezetett be, 1884-ben pedig a világot 24 időzónára osztották.
Azonban például Kínában, az 5 földrajzi időzóna ellenére, egységes idő van érvényben – a politika győzött az asztronómia felett.
5. Az agy képes „megnyújtani” a másodperceket.
Veszélyes pillanatokban az emberek gyakran lassított felvételen látják a világot. A Baylor Egyetem tudósai kiderítették, hogy magasról való eséskor az agy felgyorsítja az adatfeldolgozást, ezzel a megnyúlt idő illúzióját keltve. De az órák ezt nem igazolják – az idő szubjektív érzékelése nem változtatja meg az objektív folyását.
6. A Föld 4,5 milliárd éves, az emberiség pedig az utolsó 3 másodperc.
Ha a bolygó korát egy 24 órás napnak képzeljük el, akkor:
- A dinoszauruszok 23:40-kor haltak ki.
- A Homo sapiens 23:59:57-kor jelent meg.
- Az egész írott történelem az utolsó másodpercbe férne bele.
Mi csak múló vendégek vagyunk a Föld „óráján”.
7. Az időutazás lehetséges… elméletileg.
Einstein egyenletei szerint, ha felgyorsítunk fénysebességre, vagy létrehozunk egy féregjáratot (alagút a téridőben), akkor a múltba vagy a jövőbe juthatunk. De ez egyelőre csak fantázia: ilyen kísérletekhez egész csillagok energiájára lenne szükség. Viszont az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson már 0,005 másodperccel „fiatalodnak” fél év alatt az idő lassulása miatt.
8. A naptár „ellopott” 11 napot.
1582-ben XIII. Gergely pápa új naptárt vezetett be, hogy kompenzálja a dátumok eltolódását a julián naptár pontatlansága miatt. Az emberek október 4-én feküdtek le aludni, és október 15-én ébredtek fel.
9. A Vénuszon egy év rövidebb, mint egy nap.
A Vénusz 225 földi nap alatt kerüli meg a Napot – ez egy év, a saját tengelye körül pedig 243 nap alatt fordul meg teljesen – ez egy vénuszi nap. Ez azt jelenti, hogy a helyi nap hosszabb, mint egy év! A Jupiteren pedig egy év 12 földi évnek felel meg, de egy nap ott mindössze 10 óra. Az idő a világűrben nem követi a földi logikát.
10. A sportolók századmásodpercekért küzdenek.
Az 1932-es olimpián Irving Jaffee korcsolyázó 1/10 másodperces előnnyel nyerte az aranyérmet. Ma a technológia mikroszekundumos pontossággal rögzíti az eredményt: a 2016-os úszó-világbajnokságon 0,01 másodperces különbség döntötte el a győzelmet – ez kevesebb idő, mint egy szempillantás.
Még sok paradoxont és meglepő tényt lehetne felsorolni az időről, pedig úgy tűnik, az idő csupán egy ketyegés az órában. Ahogy Szent Ágoston mondta: „Mi is az idő? Ha senki sem kérdezi tőlem, tudom. Ha meg akarom magyarázni – nem tudom.”
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: